Az inflációs hatás lesz a döntő

A magyar gazdaság fundamentumai nem adnak okot a forint gyengülésére, valószínűleg spekuláció áldozatai vagyunk – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatóján. A kormányzati tisztségviselőt azért kérdezték a témáról, mert tegnap korábban nem látott csúcsra emelkedett a forint euróval szembeni árfolyama.

„Törvényi mandátumának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris tanács a múlt héten ismertette álláspontját közleményében és a hozzá kapcsolódó inflációs jelentésben. Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagjaként folyamatosan tájékoztatja a kormányt a makrogazdasági környezetről és annak változásairól. Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni” – közölte tegnap délután a jegybank.

Nem mondanám, hogy spekulatív támadás folyik a forint ellen, inkább a nemzetközi eladási hullám gyűrűzik be az országba

– mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az európai tőzsdék mínuszban vannak, az amerikai dollár erősödése pedig azt mutatja, hogy a befektetők inkább kockázatkerülésre rendezkednek be, továbbá a régióban Lengyelországban is árfolyamesést könyvelhettek el, még ha enyhébbet is, mint hazánkban.

Németh Dávid hangsúlyozta, hogy a magyar kamatkörnyezet masszívan alacsonyabb, mint a V4-es országoké, a lengyel rövid kamatoknál 150 bázisponttal és a frissen kamatemelésbe kezdő cseheknél is 75 bázisponttal alacsonyabbak a hazai hozamszintek.

Az MNB beavatkozása kérdéses a mostani szituációban, a monetáris tanács jövő hét keddi ülésén ugyanis a monetáris eszköztár minden elemével felléphetnek az árstabilitás fenntartásának érdekében

– folytatta a gondolatmenetet a K&H vezető elemzője. A jegybank ugyanakkor nem adja jelét a szigorításnak, nemrég az infláció követését tűzték ki első számú célként a Szabadság téren. Az utóbbi időben a verbális intervenciók jellemzően nem vezettek sikerre, amikor a forint árfolyamát védték volna meg, ezért nem is valószínű, hogy ilyen módon avatkozna be az MNB, ráadásul már évek óta azt hangoztatják, hogy nincs árfolyamcélja a jegybanknak.

Ha pedig igazak azok a piaci hírek, amelyek szerint jelentős, ám rendkívül rövid shortpozíciók épültek ki a piacon, nem is ildomos a jegybanki kommunikáció.

Németh Dávid hozzátette: a fogyasztói árindexen egyelőre nem látszik az árfolyamgyengülés, a jegybank lépésére elsősorban akkor lehet számítani, ha már az inflációs pályát is módosítja a megszokottnál gyengébb forint.

Az elemző szerint akár 340-350 forintos árfolyamot sem lehet kizárni, ekkora elmozdulás viszont előbb-utóbb meglátszik a fogyasztói árindexen is, ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az árfolyamgyengülés hirtelen esik be az ajtón, és elszáll az infláció. Ennek hátulütője, hogy nem lépésekben szigoríthat az MNB, hanem nagy lépésekre kényszerül.

Németh Dávid szerint az első szigorító lépés a kamatfolyosó szimmetrikussá tétele és a 3 hónapos betéti állomány (amely jelenleg az alapkamatot adó irányadó ráta) emelése lehet. Az elemző arra a kérdésre, hogy mit tehet az árfolyam gyengülése ellen a kormány, azt mondta, hogy az EU-s források beérkezése a már kifizetett számlák ellentételezésére segítheti a forint stabilizálódását. Ezzel viszont jelenleg problémák vannak, mivel a magyar kormány és Brüsszel között elszámolási viták adódtak, így nincs lehetőség a már meglévő számlák gyors kiküldésére. Segíthet viszont, ha a kormányzat változtat az előlegkifizetési gyakorlaton.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható