Még magas a változó kamatozású hitelek aránya

A pénzpiaci területen a jegybank megállapításai szerint az újonnan folyósított hiteleken belül még mindig magas a változó kamatozású hitelek aránya, amelyek – az MNB értékelése szerint – különösen kifeszített jövedelmi helyzetben növelhetik a késedelembe esés valószínűségét a pénzpiaci kamatok emelkedése esetén. Ennek kapcsán tartja kiemelt fontosságúnak a jegybank a fix kamatozású Minősített Fogyasztóbarát Hitelek (MFL) további, mind szélesebb körű elterjedését – amely a hosszabb fix kamatperiódus mellett a fogyasztót védő, neki kedvezőbb, átláthatóbb terméket jelent. Az MFL-hitelek állománya május végére elérheti a 100 milliárd forintot.

A jegybank számára az is megnyugtató – mondta el Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi területének vezetője –, hogy az MFL-hitelek mind szélesebb kínálata révén a top 3 hitelnyújtó piaci részesedése az új folyósításokból a 2017 évi 80 százalékról 70 százalék alá csökkent.

Folyik egyeztetés a bankokkal, hogy minél hosszabb futamidejű termékek irányába tolódjanak az ügyfélhitelek, hogy a kamatemelkedésekből eredő kockázatokat mérsékelni lehessen – e tekintetben az MNB az ügyfeleket a váltásra ösztönző tájékoztatást tervez. A fenti 100 milliárdos MFL-hitelből 5 százalék már korábbi, változó kamatozású hitelről átváltott állomány. De a hitelkiváltásnak is vannak költségei, ezért a meglévő hitelek kapcsán célszerű áttekinteni, hogy érdemes-e lépni.

A jegybank a fair banki szabályok teljesüléseit vizsgálva tavaly elsősorban a szerződéskötést megelőző tájékoztatást vizsgálta. A vizsgálat eredménye első ránézésre nem túl rózsás:

21 jogszabálysértést állapított meg a felügyelet, ám a 19 milliós bírságösszeg is jelzi, hogy leginkább egyedi hibákról volt szó, a folyamatok alapvetően rendben vannak.

Az MNB másik vizsgálata a jelzáloghitel-szerződések feltételeit vizsgálta. E téren 11 hitelintézetnél találtak aggályos szerződési pontokat, ezeket a felügyeleti jelzésre minden esetben orvosolták a hitelnyújtók.

Az MNB a fogyasztók megfelelő tájékoztatása kapcsán a teljes hiteldíj mutató (thm) számítását és a reprezentatív példa feltüntetését, kereskedelmi kommunikációját vizsgálta.

Külön vizsgálat elemezte bevásárlókártyaként értékesített hitelkártyák piacát. Itt sokszor nem volt egyértelmű, hogy az adott eszköz hitelkártyaként funkcionál.

Vizsgálták az árubemutatóval kapcsolatos hitelnyújtást. Itt az OTP egyik függő ügynökének, illetve a Zepter, mint független közvetítő eljárását ítélték meg olyan tevékenységnek, amely a szigorúbb szabályok megkerülésével mégis hitelnyújtás történt. A kézizálog területen a hitelpélda és a THM nem megfelelő okozott komoly gondokat és erős felügyeleti szankciókat.

A biztosítási piacon az etikus életbiztosítások bevezetése egyértelműen pozitív változásokat hozott a piacon: a drágább termékek kivezetésre kerültek s homogénebb lett a termékpaletta. Az MNB külön vizsgálta a lakásbiztosítási piacot, ahol meglehetősen lassúnak tartják a piac átalakulását, ami a fogyasztók elkényelmesedésével függ össze: az ügyfelek megkötik a lakásbiztosítást, sőt még az indexálást is lekövetik, ám a biztosítási összegeket a vagyongyarapodás mértékével nem módosítják, s ugyancsak gond, hogy – ellentétben a kgfb-vel – éveken keresztül nem is tekintik át a piacot, hogy akad-e jobb árazású biztosítási termék.

Az MNB szerint az ügyfeleknek gondot okoz, hogy a biztosítók eltérően tájékoztatják az ügyfeleket a szerződésük lejárásáról.

Az MNB ezen a téren vezetői körlevélben hívta fel a biztosítók figyelmét, hogy nem elegendő az, hogy 60 nappal korábban kiküldi az értesítést, az is fontos, hogy a biztosító megfelelő lépéseket tegyen azzal kapcsolatban, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ügyfél ezt a tájékoztatást megkapja. Ez a probléma az e-szerződések esetében is visszaköszön – mondta Freisleben Vilmos. Az MNB-nek korábban is voltak jelzései, amelyek révén az e-szerződéskötések esetében – azok hatékonyságának fenntartása mellett – megfelelően biztosítható a jogszabályi feltételek (pl. pénzmosási szabályok) érvényesülése és a fogyasztók (és adataik) védelme.

A piac egy bírósági döntés kapcsán módosította az utasbiztosítási területen a biztosítási események bejelentésére vonatkozó rendkívül szigorú, esetenként a biztosító mentesülését is lehetővé tevő feltételeket.

A pénztári területen meglehetősen kevés panasszal találkoztak a felügyeleten, ezek leginkább a kifizetéssel kapcsolatosak.

A tőkepiaci területen a MiFid II. szabályozás a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a befektetővédelemre, ennek kapcsán a 2017-es év a MiFid felkészülés éve volt. A felügyelet ezen a területen már tavaly is folyamatosan figyelte a szereplők tevékenységét, idén pedig a bevezetés kapcsán várhatóak ellenőrzések.

A nem szabályozott területek közül Freisleben Vilmos az egyre terjedő kriptovalutákkal kapcsolatos kockázatokra hívta fel a figyelmet, s hasonlóan a szabályozatlanság köszön vissza az initial coin offering (ICO) területen is, ahol sok cég jellemzően blockchain techológia révén tokenek kibocsátásával próbál tőkét bevonni ötleteihez, ám az a befektető számára nem világos, hogy a tokenek értéke rendkívül változó, tehát erősen spekulatív befektetésekről van szó.

A Forex alapú termékek, illetve az úgynevezett bináris opciók esetében az európai szintű termékintervenció nagymértékben mérsékelheti a kockázatokat – mondta a Világgazdaság kérdésére Szeniczey Gergő. Tájékoztatása szerint nem szolgáltatói, hanem elérési oldalon igyekeznek az európai hatóságok fellépni az ilyen termékek ellen – a tagállamok saját területükön tiltják majd ezen termékek forgalmazását, s így határon átnyúló szolgáltatásként sem lehet ilyen módozatokat kínálni.