Sokat árthat a kereskedelmi háború

Megint kiújulni látszanak a kereskedelempolitikai feszültségek az Egyesült Államok és Kína között. A felek közötti kereskedelem volumenét a tervezett vámtarifák jelentősen csökkenthetik, ami mindkét ország számára a gazdasági növekedés lassulásával járna. Piaci szereplők azonban úgy vélik, hogy hosszú távon az ázsiai ország cégei járnának rosszabbul a korlátozásokkal, ezért arra számítok, hogy év végéig nagymértékű visszaesést fogunk tapasztalni a legnagyobb kínai vállalatokat tömörítő SSE Composite Indexben.

Donald Trump amerikai elnök március elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok vámokat vezet be főbb kereskedelmi partnereivel szemben. Az USA hosszú évek óta a kereskedelmi mérleg hiányával küszködik, vagyis az országba áramló javak értéke (import) számottevően meghaladja az exportált árucikkek értékét. Az öncélú szabályozással e hiányt próbálják lefaragni, ami az amerikai fizetőeszköz erősödését is segíti.

Bár a szabályozás az Egyesült Államok mindegyik kereskedelmi partnerére érvényes, komolyabb felháborodást a kínai politikusok körében okozott. Kína a 2008–09-es válság után állami támogatásokkal és nagyszabású építkezési projektekkel segítette az ország nehézipari vállalatait, így a termelőkapacitások leépülése nem történt meg. Ezt a szubvenciós politikát sérelmezi az USA, ahol a krízis nyomán számottevő piaci átrendeződés valósult meg. Az Egyesült Államok 50 milliárd dollár értékű kínai importra vetne ki vámot június 15-től, a kelet-ázsiai fél pedig a korábbi bejelentés szerint hasonló mértékű ellenlépést tervez.

Mivel a kínai GDP mintegy 5 százalékát adja az amerikaiakkal folytatott kereskedelem, egy kereskedelmi háború a 6,8 százalékos GDP-növekedési ütemet nagymértékben lassíthatja. A kínai tőzsdeindex visszaesését egyfelől határidős ügyleten keresztül, másfelől az amerikai piacon kereskedett FXI (NYSE:FXI) ETF shortolásával lehet lekereskedni. Ez utóbbinál a 48 dollár körüli árfolyam várakozásom szerint december végéig 40 dollárig eshet vissza.