Elköltjük azt, amit nyugdíjra tehetnénk félre

Eközben 42 százalékról 54 százalékra emelkedett az általános céllal félretevők aránya – ez ugyanakkor összhangban van azzal a jegybanki kimutatással, amely szerint csúcson van a lakossági megtakarítások állománya.

A biztosító saját felmérése szerint egyre feljebb emelkedik a saját anyagi helyzet biztonságát jelző mutató. A nyugdíjcélú megtakarítások csökkenését a növekvő lakossági fogyasztás, és az is befolyásolhatja, hogy az elmúlt hónapokban nem voltak túl vonzók az elérhető megtakarítási hozamok.

A másik oldalon ugyanakkor a K&H-nak válaszoló ügyfelek 30 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása,

a válaszadók körében egy év alatt 57-ről 67 százalékra nőtt azok aránya, akiknek legfeljebb 1-3 hónapra elegendő megtakarítása van. Ugyanakkor azon ügyfelek, akik azt mondták, rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 1,8 millió forintot tartanak nyilván ilyen címen.

A 30 évnél idősebbek körében egyöntetű a vélemény, hogy a jelenlegi 65 éves korhatár helyett a nyugdíjba menetel idejére 70 év körül lesz a nyugdíjkorhatár, ám a megkérdezett férfiak 60, míg a nők 55 éves korban visszavonulnának nyugdíjba

és mindössze 3 százalék szeretne a jelenlegi nyugdíjkorhatár feletti időpontban nyugdíjassá válni.

A paradoxont tovább növeli, hogy miközben az öngondoskodás fontosságával 85 százalékuk egyetért, 76 százalékuk úgy gondolja, hogy most másra kell költenie a pénzt nyugdíj helyett – bár a 30 év feletti korosztályt kérdezték, 21 százalékuk úgy véli, hogy még túl fiatal ahhoz, hogy ezzel foglalkozzon.

Miközben a megkérdezettek 74 százaléka úgy gondolja, hogy jobban hisz az öngondoskodásban, mint a nyugdíjban, 31 százalékuk egyértelműen úgy gondolja, hogy az állam valahogy gondoskodni fog a nyugdíjról.

A megkérdezettek körében a 2015-ös 48 százalékhoz képest most 57 százalék gondolja azt, hogy ha nehezen is, de meg tud majd élni a nyugdíjából – a válaszadók ugyanakkor átlagosan 40 százalékos bevételcsökkenésre számít a nyugdíjaskorra. A megkérdezettek szerint havonta átlagosan 102 ezer forintos nyugdíj szükséges a megélhetés biztosításához, ugyanakkor szerintük átlagosan 243 ezer forintos nyugdíj kellene a biztos megélhetéshez.

Az érintettek 79 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjas éveiben munkával pótolja majd ki a nyugodt élethez szükséges összeget, míg 68 százalékuk arra számít, hogy öregkorára rendelkezik majd valamilyen megtakarítással – miközben, ahogy láttuk, egyelőre nem túl sokat tesz ezért.

Az időskori munkavállalás iránti fogékonyságot az támaszthatja alá, hogy a válaszadók 44 százaléka azzal számol, hogy az átlagnál jobb egészségi állapotban lesz majd szépkorú – miközben az arra vonatkozó kérdésekből egyértelműen kitűnik, hogy ma a válaszadók döntő része nem, vagy csak roppant keveset tesz egészségéért.

A nyugdíjcélú megtakarítási szándékot a megkérdezettek 52 százaléka utasítja el, s mindössze 9 százalékuk nyilatkozott egyértelműen úgy, hogy tervez félretenni nyugdíjcélra, s 39 százalék szerint várhatóan nekikezd ennek.

Kuruc Péter emlékeztetett arra, hogy

a nyugdíjba menetelkor 10 millió forintos nyugdíjcélú megtakarításhoz 30 évesen havi 10 ezer forint félretétele szükséges, míg aki 45 évesen kezd el félretenni, annak legalább havi 30 ezer forintot kell megspórolnia.

E tekintetben pozitív, hogy a 30-asok között volt a legmagasabb a biztosan nyugdíjtakarékosságba fogók aránya.