Nem a kelet-közép-európai régió devizáinak éve volt az idei. A régió legjobban teljesítő devizája az ukrán hrivnya volt, amely 8 százalékot erősödött az euróval szemben az idei történelmi mélypontjáról. A korona és a zloty is enyhén gyengült az idén a közös devizával szemben, míg a lej gyakorlatilag a januári árfolyamán áll, úgy, hogy az euróindex 3,7 százalékot ereszkedett 2018 során. A török és argentin devizaválság, valamint a globális növekedési aggodalmak és az amerikai Fed kamatemelési ciklusa miatt tavasszal–nyáron érdemi tőkekiáramlás volt a feltörekvő piacokról, és ez jelentősen gyengítette a régiós devizákat is. A régió államai emellett megtartották a tavalyi növekedési lendületet, az európai unió leggyorsabb GDP-növekedésű országai közt voltak. A gazdaságok többsége azonban vélhetően lassulni fog jövőre, az uniós konjunktúra-időszak vége, valamint az általános munkaerőhiány következményeként.
A cseh jegybank az idén ötször emelt kamatot, így sikerült 2 százalékra szorítania a nyáron 2,6 százalékra gyorsuló inflációt. A gazdaság a szigorítás miatt nagymértékben lassult az év végére, az első negyedéves, 4,1 százalékos GDP-növekedés 2,4 százalékra zsugorodott a harmadik negyedévre. Vélhetően az idei utolsó három hónapban és jövőre is kitart az enyhe lassulás. Utolsó kamatdöntő ülésén a jegybank közölte: az alacsony inflációs várakozások miatt nem fognak sietni a kamatemelésekkel, de az elemzők szerint februárban, legkésőbb márciusban ismét szigorít a monetáris tanács az 1,75 százalékos rátán, jövőre legalább két emelést várnak. Különösen, mivel a jegybank előrejelzése szerint az infláció 2,5 százalék fölé gyorsulhat a második negyedévben. A várakozások szerint, ha a jegybank nem emel legalább kétszer, a korona gyengülésére lehet felkészülni, de ha a megfelelő ütemben szigorít, akkor sem lehet érdemi erősödésre számítani.
Az év elején több elemző úgy vélte, hogy a lengyel jegybank végre szigorít az idén, ám a lépés elmaradt: az alapkamat 2016 eleje óta 1,5 százalékon áll. Egyelőre nincs is ok sietni a szigorítással, az infláció 1,3 százalékra lassult az év végére, éves csúcsa is csak 2 százalék volt a nyáron. Pedig a gazdaság növekedési dinamikája szédítő, az idei első három negyedév mindegyikében 5 százalék fölötti bővülést értek el, a lendület vélhetően az utolsó három hónapra is megmarad. A zloty 2,8 százalékkal gyengült az euróval szemben, valószínűleg a befektetők sem bíznak a mihamarabbi szigorításban.
A román gazdaság az év elején erősen túlhevült: a 4 százalék feletti GDP-növekedéshez 5 százalék fölé gyorsuló infláció párosult. A jegybank emiatt az idén háromszor emelte meg az alaprátát, amely így jelenleg 2,5 százalékon áll. A növekedést a béremelkedés, a fogyasztás erősödése és a dinamikusan növekvő hitelezés fűtötte, így értelemszerű volt a monetáris kondíciók szigorítása. A lej egész évben egy alig 1 százalékos sávban oldalazott az euróval szemben, és az év végét gyakorlatilag a januári keresztárfolyamon érte meg.
Az ukrán hrivnya január végén érte el az euróval szembeni történelmi mélypontját, a jegybank csak négy kamatemeléssel tudta stabilizálni az árfolyamot, amely azóta 8 százalékot erősödött. Eközben a gazdaság 3 százalék körüli negyedéves ütemben bővült.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.