Mélyben az osztrák bankpapírok

A várt Mikulás-rali eddig harmatosra sikerült, eluralkodott a pesszimizmus a piacokon, néhány indikátor már-már túlzott borúlátásra utal. A nagy esésben vonzóvá váltak az osztrák részvények, az ATX index főbb elemei, köztük a Raiffei­sen, az Erste és az OMV. Mind az Erste, mind a Raiffeisen jelentősen esett az egyéves csúcsához képest (Erste: mínusz 24,0 százalék, Raiffei­sen: mínusz 30,5 százalék).

Ennek egyebek között az is az oka, hogy ez a kettő szerepel a nyugat-európai bankokat összefoglaló bankindexben is, amely szintén esett az elmúlt időszakban.

Mindazonáltal az osztrák bankok működési területe nagyrészt Kelet-Közép-Európára esik, a többi között olyan országokra, amelyeknek a makrogazdasági kilátásait optimistán ítéljük meg (Magyarország, Románia, Csehország és Horvátország).

Az év első kilenc hónapjában mindkét bank kiemelkedő teljesítményről számolt be, a sajáttőke-arányos megtérülés az Erste esetében 12,5 százalék volt, a Raiffeisennél 14,4 százalék. Mindkét bank viszonylag magas osztalékot fizet, az Erste 4,2 százalékot, a Raiffeisen pedig 5,2 százalékot ad – euróban.

Az osztrák bankok a régiós versenytársakhoz képest alacsonyabban forognak, mind P/E, mind könyv szerinti érték alapján csaknem 35 százalékos az átlagos diszkont.

A Raiffeisen a régió legolcsóbb bankja, ami főleg az orosz kockázattal magyarázható. Mindazonáltal a banknak más országokban is vannak érdekeltségei, és az előző orosz és ukrán recesszió idején sem zuhant meg hosszú időre a profit, ezért véleményünk szerint a magas diszkont nem indokolt.

Optimistán értékeljük az OMV részvényeinek kilátásait is, noha az árfolyam az olajár stabilizálódása ellenére sem talált magára. Ha a jelenlegi olajárat egyensúlyinak tekintjük, azaz hosszú távon marad a 60-61 dolláros szint, akkor a papír fundamentálisan 52 eurót érhet, ami közel 25 százalékos felértékelődési potenciált jelent. A Con­corde egyébként ennél optimistább, 65 dolláros hosszú távú olajárral számol, ezért intézményi célárunk 57 euró.