Egyre több a növekedést lehúzó kockázat

A Központi Statisztikai Hivatal kedden adja közre a fogyasztói árindex januári alakulásával kapcsolatos jelentését, amelyben két kérdés fogalmazódik meg élesen. Az egyik, hogy a lélektani határt képező 3 százalékot ismét átlépi-e az infláció, a másik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris döntéshozói által szorosan követett maginfláció milyen irányt vesz.

Nos, az első esetben negatív az előrejelzés, az utóbbinál azonban még jöhet meglepetés. Az OTP Elemzési Központjának stratégája, Eppich Győző szerint 2019 januárjában 2,9 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak.

A januári adatok a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot szoktak hordozni, tekintettel arra, hogy az év eleje jellemzően átárazási időszak. Ezen túlmenően a bejelentett adóváltoztatások hatásai jelentősen növelik a bizonytalanságot.

Elég a népegészségügyi termékadó, a neta emelésére, a pálinkára és a keserű italokra való kiterjesztésére gondolni, de a dohánytermékek jövedéki adójának menetrend szerinti újabb felsrófolása is inflációgerjesztő tényezőnek számít, és akkor még nem szóltunk olyan tényezőkről, mint például a kiszámíthatatlan burgonyaár.

Különös figyelmet érdemel az MNB által kiemelten követett adószűrt maginfláció alakulása, amelynek értéke legutóbb 2,9 százalék volt, megközelítve azt a 3 százalékot, amelyet Nagy Mártonnak, a jegybank alelnökének a jelzése alapján a jegybanki döntéshozók úgy értékelhetnek, hogy

az infláció fenntartható szerkezetben elérte a célértéket, és meghozza a fordulatot az MNB monetáris politikájában. Ha a márciusi kamatdöntő ülésig beérkező maginflációs adatok erősödő inflációs nyomást jeleznek, akkor a lassú, fokozatos normalizálás már abban a hónapban megkezdődhet, első körben a piaci likviditás szűkítésével.

Csütörtökön kaphatunk előzetes képet a gazdasági növekedés állásáról itthon és külföldön egyaránt. Azt láthattuk, hogy az évzáró negyedévben folytatódott az euróövezet gyengélkedése. Kérdéses, hogy ez akkor milyen mértékben hatott a magyar gazdaságra, és a lassulás begyűrűzése mikortól húzza majd le a hazai adatot. Az mindenesetre biztató, hogy

a legfrissebb termelési adatok szerint a magyar ipari teljesítmény egyelőre ellenállónak tűnik a külpiaci fejleményekkel szemben.

A magyar gazdaság 4,4–4,5 százalékkal nőhetett a negyedik negyedévben, ami lassulás a harmadik negyedéves 4,9 százalékhoz képest. Ha teljesül az említett 4,5 százalék körüli bővülés, akkor 2018 egészében 4,7 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság.

Az euróövezet és az uniós gazdaságok héten megjelenő GDP-számaitól nagy meglepetés nem várható, minden valószínűség szerint megerősítik, hogy lassult a növekedés. A fő kérdés inkább az, hogy képes lesz-e, és ha igen, mikor dinamizálódni a valutaunió gazdasága. A zóna vezető ereje, Németország lefékeződése mindenesetre nagyon rossz előjel elsősorban Magyarország számára, hiszen legnagyobb kereskedelmi partnerünk az exportunk ötödét szívja fel, s ha a kereslet gyengül, az a megrendelések zuhanása révén azonnal nyomot hagy a magyar GDP-n is.

Inflációs, kiskereskedelmi és ipari statisztikák is megjelennek a héten a tengerentúlon, de nem valószínű, hogy a számok érdemben megváltoztatnák a monetáris politikai kilátásokkal kapcsolatos várakozásokat.

Elemzők szerint az infláció az energiaárak mérséklődése miatt 1,5 százalékosra csökkenhetett januárban, ugyanakkor a maginfláció továbbra is 2 százalék felett maradhat, így az inflációs kép nem változik érdemben. Ez pedig megerősítheti a Fedet abban, hogy 2019-ben nem feltétlenül van szükség a monetáris kondíciók további szigorítására az alapkamat emelése révén – hangsúlyozta Módos Dániel, az OTP elemzője.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható