Már kilenc bank érintett a Trojka-pénzmosásügyben

Az ING Group tudott arról, hogy moszkvai fiókjának egyik ügyfele potenciálisan részt vett a Trojka-pénzmosásügyben – írta a holland Trouw napilap szerdán. A hír néhány hónappal azt követően jelent meg, hogy a bank 875 millió dolláros bírságot fizetett egy másik pénzmosási ügy lezárása céljából.

Az amerikai The Journalism Development Network által fenntartott OCCRP (Szervezett bűnözésről és korrupciós ügyekről jelentő projekt) médiapartnereként információkhoz jutó újság szerint több százmillió euró nagyságrendű, tisztázatlan eredetű orosz pénz folyt át a pénzintézet moszkvai fiókján 2006 és 2013 között. Az ügy a pénzmosási szisztémát létrehozó orosz Trojka Dialog magánbankról elnevezett bűncselekmény-sorozathoz kapcsolódik.

Az illegális pénzmozgások központjában a dán Danske Bank állt, amely tavaly szeptemberben ismerte el, hogy aprócska észtországi fiókján 2007 és 2015 között mintegy 230 milliárd dollárnyi feketepénz folyt át. Valószínűleg ez a nagyságrend leplezte le a pénzszivattyút.

A Danske Bank ellen nyomozás folyik többek között az Egyesült Államokban, Dániában és Észtországban is. Az OCCRP honlapja szerint a Trojka-pénzmosás során összesen 470 milliárd dollárt juttattak nyugatra 1,3 millió tranzakcióval és 233 cég közreműködésével, főként Észtországon és Litvánián keresztül. A pénzszivattyú segítségével orosz oligarchák és politikusok titokban cégeket, ingatlanokat és luxusjachtokat vettek Oroszországban, de máshol is.

A piszkos pénzek szétterítésében a Bloomberg szerint még további hét bank érintett: Swedbank, Nordea, Deutsche Bank, Raiffeisen, Rabobank, Turkiye Garanti Bankasi és az ABN Amro holland fiókja.

Utóbbi esetében azonban a holland bank közölte, hogy abban az időben a fiók már a Royal Bank of Scotland (RBS) tulajdona volt. Az ügy egyik száláról, a Magnyickij-esetről a Guardian is írt. Ebben az esetben adócsalásból származott az a 130 millió dollár, amelynek Nyugatra juttatását az azóta börtönben elhunyt Szergej Magnyickij ügyvéd indította. Az összeg Litvánián és több cégen keresztül érkezett meg végső kedvezményezettjeihez.

Érdekes, hogy a Guardian szerint a summából 200 ezer dollárt Károly herceg brit trónörökös alapítványa, 20 ezret pedig a davosi Világgazdasági Fórum is kapott.

A Guardian azonban rögzíti: nincs bizonyíték arra, hogy a kedvezményezettek tudtak volna a pénz eredetéről. A botrányban érintett bankok közül a Danske Bank tőzsdei kapitalizációja fél év alatt a felére csökkent, de sokat gyengült a Raiffeisen, az RBS és az ING Bank árfolyama is.