A többség nem tudja, hol érdemes tartani a pénzt

A KSH adatai szerint tavaly történelmi rekordot ért el a lakosság által felhalmozott készpénz összege. A 2018-as év utolsó negyedévére 4792 milliárd forintot tett ki az a vagyon, amit a magyarok a saját otthonukban őriznek. Az OTP Bank Öngondoskodási Index felmérése a nagymértékű készpénzfelhalmozás hátterére is rámutat: a legtöbben szükség esetére otthon tartják megtakarításaikat, vagy éppen keveslik a félretett pénzüket ahhoz, hogy befektessék azt.

A felmérésből látszik az is, hogy az egyes megtakarítási termékeket az emberek nagy része legfeljebb hallomásból ismeri.

Az OTP Bank Öngondoskodási Index felmérése évek óta vizsgálja a lakosság készpénz felhalmozásának mértékét és okait. A legfrissebb adatokból jól látszik, hogy a tavalyi évben nőtt a legnagyobb mértékben – csaknem 10 százalékponttal, 41 százalékra – a legalább időnként otthon tartott pénz aránya.

Az egyre több, „párnacihában” tartott pénz mögött változatos motivációk húzódnak meg.

A befektetési piacon pedig szép számmal megtalálhatóak olyan pénzügyi megoldások, amelyekkel nem kell lemondani a megtakarításhoz való gyors hozzáférhetőségről, és az sem akadály, ha havonta csak kis összeg áll rendelkezésre megtakarítási célra. Ezekről a lehetőségekről azonban keveset tudnak az emberek.

Nem ismerjük a befektetési termékeket

Az egyes megtakarítási termékek ismertségét vizsgálva jól látszik, hogy a bankkapcsolattal rendelkező ügyfelek jelentős része nem ismeri jól a különböző befektetési formák sajátosságait.

Az Öngondoskodási Index felmérésben megkérdezettek kétharmada legfeljebb hallomásból ismeri az állampapírt, 60 százalékuk van így a betétszámlával, és közel ennyien a takarékszámla és a megtakarítási számla fogalmaival.

A részvényekről pedig a lakosság mindössze 6 százalékának van csak mélyebb tudása saját bevallása szerint.

A hosszú távú megtakarítások mértéke évről évre csökken, az időskori megélhetést a legfrissebb adatok szerint inkább az államra bíznák a megkérdezettek, ennek megfelelően 86 százalékuk nem tud spontán, név szerint említeni egyetlen nyugdíjcélú megtakarítási formát sem.

Tisztázni kell, hogy mire és meddig gyűjtünk

„A megtakarítások esetében a legfontosabb, hogy pontosan tisztában legyünk a befektetés céljával, időtartamával, valamint a megtakarításra szánt összeggel, és mérlegeljük, mekkora kockázatot tudunk, szeretnénk vállalni. Gyakori cél például a biztonsági tartalék képzése, amelyhez az ügyfél szeretne gyorsan hozzáférni. Ehhez azonban nem feltétlenül kell szó szerint „kéznél tartani” a pénzt, hiszen azt a lakásunknál biztonságosabb helyen is elhelyezhetjük, ráadásul úgy, hogy közben hasznot is hoz, és a hozzáférhetőségről sem kell lemondanunk” – mondta el Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója.

Akiknek fontos a gyors rendelkezésre állás, azoknak jó megoldást kínálnak a nyíltvégű értékpapír alapok befektetési jegyei.

Ezek bármelyik forgalmazási napon megvásárolhatóak és visszaválthatóak. Természetesen a haszon maximalizálása érdekében tanácsos az ajánlott befektetési időtávokat betartani, de ha a befektetési jegy tulajdonosa mégsem tenne így, akkor annak visszaváltásakor azonnal kézhez kapja a befektetési jegy ellenértékét, vagy kérheti az összeg folyószámlán való jóváírását.

Azok, akiknek a biztonság a legfontosabb, választhatják például az állampapírt, mint megtakarítási formát.

Az állampapír megvásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsön, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre, amely három hónaptól akár húsz évig is terjedhet. A kifejezetten nyudíjcélú megtakarítások közül pedig jó választás lehet a Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).

A kisösszegű, akár havi 5000 forintos megtakarításoknak pedig közép-, hosszútávon jó helye lehet Tartós Befektetési Számlán (TBSZ), ahonnan ráadásul 5 év után kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó mentesen felszabadítható a félretett összeg.