Erősebb forintra érdemes számítani

Az Európai Központi Bank (EKB) az idei kamatdöntő ülésein pesszimistább hangot ütött meg, mint a tavalyi év során. Az aktuális kommunikáció szerint legalább 2019 végéig a jelenlegi szintjükön maradnak az EKB irányadó kamatai. Várakozásunk szerint az elmúlt időszakban tapasztalt megtorpanás után az idén már magához térhet az eurózóna gazdasága, és az EKB kommunikációja egyre optimistábbá válhat az év vége felé. Ugyanakkor konkrét monetáris politikai szigorításra mi sem számítunk az idén.

A hazai üzleti ciklus és az infláció is kedvezőbb pályán mozog, mint ahogy az eurózónában tapasztalható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a márciusi kamatdöntése során a korábbi várakozásainkkal összhangban megkezdte a monetáris politika normalizációját.

Ennek első lépéseként az egynapos (O/N) betét rátája mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelkedett, továbbá mérsékelték az idei második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát is.

A márciusi bejelentés érdekessége, hogy a konkrét intézkedések abszolút a szigorítás felé mutatnak, míg a kommunikáció lazának tűnik. Azonban a laza kommunikáció közel sem jelenti azt, hogy nem folytatódnak majd a szigorítások.

A hazai folyamatok alapján úgy látjuk, hogy szükséges a monetáris politika további szigorítása, és az MNB ezt várhatóan meg is teszi majd.

Azonban a külső konjunktúrával és inflációval kapcsolatos negatív kilátások, valamint a hazai gazdaság részéről érkező intenzív árnyomás miatt egyre nagyobb bizonytalanság övezi a hazai inflációs kilátásokat. Ennek következményeként az MNB csak negyedévente, a friss jegybanki prognózisok ismeretében módosít majd a monetáris kondíciókon, ahogy ezt a márciusi–áprilisi kommunikációban jelezték is.

Míg az EKB részéről nem várunk konkrét szigorítást az idén, addig az MNB visszafogott módon, de tovább haladhat előre a monetáris politika szigorításában. Ennek eredőjeként a jelenlegi szinteknél erősebb, 317 forint körüli euróárfolyamot várunk az év végére.