Letöri a vámháború a tőzsdeindexeket

Az elmúlt hét komoly politikai meglepetése volt az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások teljes kudarca, amely a mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai importot terhelő amerikai vámemelésben és további büntetőlépések lehetőségében, valamint kínai válaszlépésekben testesül meg. Ennek a globális negatív növekedési hatásai súlyosak, a világkereskedelem lassulása és a nemzetközi beszállítói láncok sérülése pedig a mi régiónkban is érzékelhető.

Mindkét fél gazdasági érdeke lenne a megállapodás, de rövid távon ez elképzelhetetlen. Az álláspontok megmerevedtek, és arcvesztés, azaz belpolitikai veszteség nélkül nehéz lenne ebből visszatáncolni. A legvalószínűbb kimenetel az, hogy a megemelt vámok maradnak, de a felek „tűzszünetet” kötnek, viszont az egyéb vitás kérdésekben nem lesz érdemi előrelépés.

A fő kérdés így az, hogy a felek – elsősorban Donald Trump – számára hol van az a pont, ahol a kialakuló tőkepiaci viharok politikai kára miatt ismét érdemes elővenni a megegyezés lehetőségét. No­vember végén döntött úgy az elnök, hogy a decembertől esedékes büntetővám-bevezetést elhalasztja – miközben a részvénypiacok éppen zuhantak. Az esés megállításában ugyan végül nem ez, hanem a Fed monetáris politikai fordulata segített, de érezhető volt a szándék a piacok megtámasztására.

Most ugyanez lehet a helyzet: amennyiben a kialakult feszültség miatt a tőkepiacok dél felé veszik az irányt, és jelentős eladási hullám alakul ki, akkor előáll egy olyan helyzet, amikor az elnök ismét engedékenyebb lesz, mert egy komoly piaci és reálgazdasági lassulás már a 2020-as újraválasztási esélyeit is rontaná. A jövő év novembere egyelőre távolinak tűnik, de azért egyre közelebb kerül. A kérdés tehát: hol van ez a pont? A mostani magas szinteknél vélhetően még nincs, arra számíthatunk, hogy további 5-10 százalék esés kellhet ahhoz, hogy az engedékenységre sor kerüljön. Addig még rázós részvénypiacra kell felkészülnünk.