Kockázatok a lengyel devizahitelezésben

Továbbra sem záródtak még le Lengyelországban a devizahitelek felvételéhez kapcsolódó pereskedések, e kockázat miatt az S&P is figyelmeztetett a veszélyekre. Az ősz forrónak ígérkezik, a parlamenti választás előtt érkezhet meg az Európai Bíróság ítélete az üggyel kapcsolatban, a lengyel bankrészvények pedig nyomás alatt maradtak.

A lengyel helyzet nagyon hasonló ahhoz, ami Magyarországon kialakult annak idején:

a zloty-svájci frank kurzusa a kezdeti 2,2-es szintről 2011-re már a 3,5-es szint környékére került, majd miután a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamküszöbének védelmét, 4,3-en is járt a kurzus.

Kisebb visszaesésekkel, de jelenleg is a 4-es szint felett jár az árfolyam.

A zlotyban duplájára nőtt hitelek felvevői, akik magukat „Franko­wiczé”-nek nevezik, csoportokba tömörültek, együtt fellépve gyakorolnak politikai nyomást és perlik a bankokat. A bankok 2012-től már nem folyósítottak devizahiteleket, 2015-től kezdve pedig a lengyel szabályozó is egyre drágábbá tette a pénzintézeteknek a devizahitelek tartását, magasabb tartalékok képzésére kényszerítve őket. Az elképzelés szerint így a pénzintézetek mintegy önkéntesen ajánlották volna fel a zlotyra történő hitelcserét, de ez elmaradt. Rengeteg vita, tüntetés és bírósági per után, 2016-ban a lengyel kormány úgy döntött, nem kényszeríti a szektort a svájcifrank-hitelek leváltására. Több évbe telt az is, amíg a devizahitelesek megsegítésére elfogadták az idén tavasszal életbe lépett törvényt. Ennek értelmében a Lengyel Fejlesztési Bankhoz tudnak segítségért fordulni azok, akik késedelembe esnek.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható