Tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. A testület ugyanakkor a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról legalább 300-500 milliárd forintra emelte.

A tanács ezúttal is megerősítette, hogy monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére.

Hangsúlyozzák: az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mivel az infláció továbbra is változékonyan alakul, a testület a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

Augusztusban az infláció 3,1, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalék volt. A fogyasztóiár-index a nyári hónapokban megfelelt az MNB várakozásainak, ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok a vártnál számottevően alacsonyabban alakultak, főként az iparcikkek lassuló árdinamikája miatt.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg.

Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik – állapítja meg a testület.

A tanács prognózisa szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken.

A monetáris tanács arra számít, hogy a gazdasági növekedés gyorsabb lesz a korábban vártnál, de a következő negyedévekben lassul.

A testület módosította növekedési prognózisát: a GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal bővül a korábban várt 4,3, illetve 3,3 százalék helyett.

A testület szerint a magyar gazdaság eurozónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére, a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett a következő években is folytatódik.

A közlemény kitér arra is, hogy a Magyar Állampapír Pluszból júniusi indulása óta már közel 2000 milliárd forint értékben jegyeztek, aminek több mint fele új forrás volt az állam számára.

A testület szerint a globális növekedési kilátások romlása és a visszafogott inflációs folyamatok következtében a külső monetáris politikai környezet újra lazábbá vált, ez tartósan fennmarad, és további lazító lépések várhatóak.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta változóan alakult, a kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok lépései, valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták – mutat rá a tanács.

A közleményben felidézik, hogy a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, ennek keretében az MNB szeptemberben első alkalommal vásárolt vállalati kötvényt, amit a közeljövőben további vásárlások követhetnek.

A program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek augusztus végéig közel 250 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a kkv-kkal.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve október 9-én 14 órakor jelenik meg.