Lendületet kapnak az olajárak

A nagy olajbefektetők lényegesen növelték nettó vételi kitettségüket a december eleji bécsi OPEC-meg­egyezés után. A vételi pozícióik bővülése azonban már azelőtt megindult, hogy az OPEC és szövetségesei bejelentették volna döntésüket, miszerint további napi félmillió hordóval csökkentik termelésüket márciusig.

Az október óta tartó vételi pozicionáltság növekedésének üteme határozottan azt sugallja, hogy az emelkedő árak elsősorban a javuló fogyasztási kilátásokhoz kapcsolódnak, nem pedig a termeléscsökkentésre vonatkozó várakozásokhoz.

Az OPEC-bejelentés valószínűleg felgyorsította ugyan az eseményeket, de az árak emelkedésének folyamatosan az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború enyhülése adott lendületet. Ez csökkentette a globális recesszió miatti aggodalmat, amely az október eleje óta tartó rali kulcstényezője volt.

Az olajfogyasztás növekedése elsősorban a feltörekvő piacokon, különösen Kínában és Indiában várható. Az emelkedő árak azt jelzik, hogy a piac az egyik vagy mindkét gazdaság esetében ciklikus fellendülést vár a következő évben.

Ez a tágabb képet nézve azt jelenthetné, hogy a gyorsuló fogyasztásnövekedés, valamint Szaúd-Arábia és az OPEC+ további termeléskorlátozása megteremtheti jövőre a feltételeket az olajárak ciklikus növekedéséhez. Ez az 1999–2000-eshez hasonló pozitív momentumot adhat a nyersolaj piacának.

Ha azonban az árak túl gyorsan emelkednének, a Fehér Ház nyomást fog gyakorolni Szaúd-Arábián keresztül az OPEC-re, hogy növelje a kitermelést. Ebből a szempontból a 75 dolláros Brent-árfolyam lesz a kritikus, ez a szint kiprovokálhatja Trump elnök beavatkozását, akárcsak 2018-ban.

Az amerikai–kínai kereskedelmi megegyezés úgynevezett első fázisa ellenére nem történt nagy zuhanás a nemesfémek piacán. Ez annak köszönhető, hogy bár megszületett a megállapodás, a befektetők továbbra is bizonytalanok a jövőt illetően. A csaknem 2000 dolláros rekord környékén járó palládium lóg ki a sorból, bár ott is közel már a korrekció ideje.