A Richter emlékeztet arra, hogy a kormány április 10-i rendelete szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a már összehívott közgyűlés sem tartható meg a részvényesek személyes részvételével. Az igazgatóság a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, akár a már közzétett határozati javaslatok szerinti döntések meghozatalával, akár a közzétett határozati javaslatoktól eltérve.
A Richter igazgatósága a jogszabályban adott felhatalmazással élve a már közzétett előterjesztés szerinti határozatokat tervezi meghozni április 28-án, amelyeket a szokásos módon fog nyilvánosságra hozni – írja közleményében a társaság.
A részvényesek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kérhetik a közgyűlés összehívását az igazgatóság által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából, kivéve a beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról (osztalékról) szóló határozatokat. Utóbbiak utólagos jóváhagyására május 31-ig kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását a részvényesek, e határidő elmulasztása – ideértve azt is, ha a részvényesi kérelem a határidő utolsó napjáig nem érkezik meg a társasághoz – jogvesztéssel jár.
A közgyűlést azok a részvényesek hívhatják össze, akik rendelkeznek legalább a szavazatok 1 százalékával, és az eredetileg közzétett meghívóban megjelölt közgyűléssel összefüggésben lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján szerepelnek a részvénykönyvben.
Ha a részvényesek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívását kezdeményezik, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta – hívja fel a figyelmet a Richter.
Ha a veszélyhelyzet 2020. október 3-át követően (de a 2021. évi rendes közgyűlést megelőzően) szűnik meg, nincs lehetőség a közgyűlés összehívásának kezdeményezésére, illetve megtartására. Ebben az esetben a soron következő közgyűlésen napirendre tűzhető az igazgatóság által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyása, illetve a 2019. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés (a 2019. évi osztalék ez alapján kerülhet majd kifizetésre).
A Duna House ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet értelmében a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely a korábban közzétett közgyűlési meghívóban napirenden szerepel, ideértve a társaság éves beszámolójának elfogadását is. Az ügyvezetés április 30-ig, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. A beszámoló elfogadásával egyidejűleg az ügyvezetés az adózott eredmény felhasználásáról, ezen belül osztalékról is dönthet.
A Richter igazgatósága a közgyűlési előterjesztések szerint 11,742 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta a 2019. évi eredményből, ez részvényenként 63 forintot jelent, szemben az előző évi 100 forinttal.
A Duna House igazgatósága 2019. negyedik negyedéves jelentésében még 450 millió forint összegű, törzsrészvényenként 130 forintos osztalékfizetést jelzett előre, a járvány miatt azonban az igazgatóság úgy döntött, hogy az április 17-re tervezett közgyűlés számára nem javasolja osztalékfizetés elfogadását. A Duna House tavaly részvényenként 250 forint osztalékot fizetett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.