Erste: meg akarjuk nyerni a meccset

A veszteség fő okát az a 17 milliárd forintos tétel képezi, amelyet a bank céltartalékként megképzett – négy év után kellett új tartalékot képezni a hitelek mögé. Jelasity Radovan szerint az első félévben megképzett céltartalék fedezetet jelenthet a következő időszak bizonytalanságaira is, ám egyelőre nagy a bizonytalanság, hiszen számos indikátor – ipari termelés, szolgáltató szektor visszaesés – azt jelzi, hogy a válság még második hullám nélkül is komoly hatásokkal jár majd a következő időszakban is. Épp ezért – hiába pozitívak egyelőre még a hitelezési moratóriumban lévő ügyfelek jövedelem-profiljai – a bank inkább konzervatív céltartalékolásban gondolkodik, így vélhetően a moratórium lejártát követően sem jelent majd komoly problémát az állomány – tette hozzá Harmati László lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettes. A megképzett céltartalékok 60 százaléka vállalati, 40 százaléka lakossági hitelek mögé került. Érdekesség, hogy az Erste jelzáloghitel ügyfeleinek 64 százaléka lépett ki a moratóriumból.

Az Erste Bank féléves eredményein is látszik a pandémia hatása

Az Erste Bank eredményén látszik a második negyedévben a pandémiás válság hatása. A bank a várható magasabb veszteségekre készülve jelentős tartalékot képzett. Ugyanakkor a babaváró hitel töretlen népszerűsége miatt nőtt az új lakossági hitelek folyósítása, a vállalati hitelezést pedig az NHP Hajrá segítette – írja szerdai közleményében a bank.

A treasury bevételek komoly mértékben csökkentek, illetve a moratóriumhoz kapcsolódva a kamatbevétel 2,5 milliárd forinttal lett kevesebb. Eközben a bank kiadásai 8 százalékkal emelkedtek, így a költség/bevételi mutató 48,9-ről 52,9 százalékra nőtt, de év végére Jelasity Radovan szerint visszatérhet az 50 százalék alatti tartományba.

Az Erste betétek állománya 19,8 százalékkal, 394,2 milliárd forintra emelkedett. A válsághelyzetekben érthető a biztonsági tartalék képzése, ám a 989 miliárdról 1134 milliárdra emelkedő lakossági és mikrovállalati betétállományból meglepetésre a mikrovállalkozások is szépen kivették a részüket – jelezte Harmati László, aki szerint a vagyonkezeláési üzletág is profitált a válságból: a kezelt vagyon 19 százalékkal 2304 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor a befektetési alapok piaci részesedésében kismértékben csökkent az Erste súlya, de ez Harmati László szerint azzal magyarázható, hogy az anyavállalat alapjait is értékesítik.

A lakossági új hitelállomány a tavalyi 91 milliárd forintról 139 milliárd forintra nőtt, ebből a Babaváró önmagában 48 milliárd forintot tett ki. A Babaváróban az Erste a piac 17-18 százalékát bírja, a kihelyezés nagyjából az egyébként 7 százalékkal bővülő jelzáloghitelekét is megelőzi. A július egyébként csúcsot 8,95 milliárdos Babaváró kihelyezési csúcsot hozott a babavárónál. A vállalati új hitelek folyósítása 96 milliárd forintról 82 milliárd forintra csökkent, de ez részben tudatos volt – jelezte Jelasity Radovan. A visszaesés összefüggésben van a válsággal is, az új kihelyezések a járvány miatt érintettebb kkv-üzletkörben és – kiváltképp – a kereskedelmi célú ingatlanfinanszírozás terén jeléentkezett. Szabados Richárd, a vállalati üzletág vezetője szerint a teljesítő vállalati hitelek állománya 19,1 százalékkal 779 milliárd forintra nőtt, a nem fizetők aránya alig 1 százalék feletti. A jó éllomány köszön vissza abban is, hogy a vállalati állományban érintett ügyfeleknek messze piaci rész feletti része, 71 százaléka lépertt ki a moratórium alól és vállalta tovább a fizetést. Az Erste az NHP Hajrá kihelyezéseinél 28 milliárd forintnál tart, a beruházási célú hitelek aránya itt 50 százalék, ezen belül jó hír, hogy az ügyletek 20 százala nem régebbi beruházási hitel kiváltására, hanem új hitelként kerül folyósításra.