Az IPO-torta habjáért aggódnak az amerikai befektetési bankok

Az évtizedek óta stabilan érkező hasznukat féltik a vezető amerikai befektetési bankok, úgy érzik, a New York Stock Exchange (NYSE) piacbővítést célzó új intézkedésének ők a vesztesei. A tőzsdeüzemeltető új eljárása az elsődleges nyilvános részvénykibocsátás (IPO) és az elmúlt időszakban például a Spotify által alkalmazott direkt listázás (DPO) mixének tekinthető. A hibrid megoldást a NYSE augusztus utolsó hetében hagyatta jóvá az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel (SEC), majd rá egy hétre a befektetési bankokat, nyugdíj- és befektetési alapokat, illetve magánbefektetőket képviselő Intézményi Befektetők Tanácsa a döntés felülvizsgálatát kezdeményezte az SEC-nél.

A beadvány beérkezése után az SEC a new yorki tőzsdének kiadott engedélyt felfüggesztette, a felülvizsgálat hónapokig tarthat, miközben az idő szorít, hiszen a tőzsdeüzemeltető közvetlen riválisa, a Nasdaq hasonló vegyes megoldáson dolgozik, az ő verziójuk novemberben hozhat pezsgést a tőkepiacokra.

A NYSE újítása egy piaci rést igyekszik betömni, azoknak a tőzsdére igyekvő vállalatoknak kínálna megoldást, akik az IPO költségeit sokallják, a direkt bevezetést pedig önmagában nem tartják előnyösnek. A direkt listázás lényege, hogy a kibocsátó nem bíz meg befektetési bankokat (dollármilliókért) a részvénykibocsátási folyamat menedzselésére, a vállalat nem is hoz létre új értékpapírokat, hanem a meglévő tulajdonosok adnak el a saját részvényeikből a tőzsdén, az árazást így pusztán a kereslet-kínálat befolyásolja. A direkt bevezetés azonban csak a tőkeerős vállalatoknak kedvező, új tőke bevonását nem teszi lehetővé.

A NYSE ötlete annyiban újszerű, hogy a direkt listázással a tőzsdére érkező cégek is kibocsáthatnának új részvényeket, amelyeket az első kereskedési napon értékesíthetnének a befektetőknek (ebben hasonlítana az IPO folyamat első tőzsdei kereskedési napjához). Ez a megoldás még mindig sokkal költséghatékonyabb az IPO-khoz képest, befektetési bankok a folyamatban továbbra sem játszanának szerepet, nincs tehát előzetes keresleti igényfelmérés, nem állna befektetési szolgáltató a kibocsátás és az árazás lebonyolítása mögött.

A lobbiszervezet szerint az új módszer több ponton károsíthatja a befektetőket. Például, ha a részvényesek perelnék a kibocsátót, arra még szabályozás nincs, hiszen az amerikai értékpapírtörvény vonatkozó passzusai az IPO típusú bevezetést alapul véve készültek el. Más vélemények szerint a hibrid módon a tőzsdére bevezetett részvények piacán elkerülhetetlen a piaci turbulencia kialakulása. Szintén ellenérv, hogy az IPO során bevezetett részvények korai tulajdonosai korlátozott ideig nem önthetik a piacra a papírjaikat (lockup), az új modellben azonban nincs ilyen védelem.

A Wall Street Journal összefoglalója szerint a Peter Thielhez köthető Palantir Technologies lehet az első társaság, amelynek részvényei az új módon kerülnek a tőzsdére.