Ígéretes időszak előtt a feltörekvő piacok

A múlt hét óta túl vagyunk az amerikai elnökválasztáson és több pozitív vakcinahíren. Nagy a rali a tőzsdéken. Mi az, amit látunk: pozitív korrekció vagy globális szektorátsúlyozás?

A bizonytalanságnál nincsen rosszabb a piacok számára, így az, hogy nagy valószínűséggel eldőlt az amerikai választás sorsa, és Joe Bidené az elnöki poszt, mindenképpen jó hírnek tekinthető. Elmaradt az elsöprő demokrata győzelem, ezáltal csökken az esély például a technológiai cégek vagy a gyógyszeripari vállalatok adóterheinek emelésére. A Pfizer bejelentése után nőtt az esély, hogy normalizálódhatnak a piacok, talpra állhatnak az idén alulteljesítő szektorok. Mindezek meg is hozták a kockázatvállalási kedvet.

Mi arra számítunk, hogy a közeljövőben még tovább javulhat a hangulat a tőzsdéken.

Folytatódhat az emelkedés az idén nagyon lemaradó magyar tőzsdén is?

Ha 2016 óta nézzük a folyamatokat, nem lehet ok a panaszra, ám idén valóban látványos a lemaradás a hazai index struktúrája okán: nagy a bank- és az olajszektor súlya. Az OTP Global Marketsnél minden részvényt egyedileg, az adott szektor sajátosságait figyelembe véve és a megfelelő értékeltségi mutatókat alkalmazva vizsgálunk, ezek alapján több hazai részvény piaci árazása nyomottnak tűnik.

A várakozások szerint azonban a magyar gazdaság lassúbb ütemben áll vissza a növekedési pályára,

mint számos feltörekvő piaci ország, e tekintetben tehát akár indokoltak lehetnek a most látható árszintek. Ugyanakkor, ha az idén lemaradó ágazatok – közlekedés, olaj- és bankszektor – tartósan a befektetői fókuszba kerülnek, akkor a magyar tőzsde is ígéretes időszak előtt áll.

Úgy gondolom, reális esély mutatkozik arra, hogy a következő években a tőkeáramlás oldaláról is támogatást kapjanak a feltörekvő piacok, köztük természetesen a régiónk és azzal együtt Magyarország. Az amerikai adósságszintek rohamos emelkedése miatt sokan a dollár gyengülését vetítik előre, ami kedvezne a feltörekvő piacoknak, ahogy Joe Biden megválasztása is, ami gyökeres fordulatot hozhat az eddigi trumpi America First politikában.

Mi az oka, hogy a pandémia idején nőtt az érdeklődés a tőkepiaci befektetések iránt?

Általános a megtakarítási ráták emelkedése. Hiába alacsonyabb a jövedelembeáramlás, visszaesett a fogyasztás, értelemszerűen nagyobb a megtakarítási hajlandóság. A nagy tőzsdei árfolyamesések – globálisan és itthon – több olyan befektetőt is lázba hoztak, akik előtte nem ezt a befektetési formát preferálták.

Hogyan reagáltak a pandémiára a hazai befektetők?

A kezdeti sokk után egyértelműen nőtt a lakosság körében a tőkepiaci befektetések népszerűsége. Sokan aktívabb, tudatosabb befektetővé váltak. Az elmúlt fél évben a külföldi intézmények alulsúlyozták a régiót és a magyar piacot is, és a helyükbe a lakossági befektetők és a hazai intézmények léptek. Talán ez a struktúra egészségesebb.A hazai és régiós részvények az utóbbi napokban nagyot raliztak, ilyen helyzetben az opportunista befektetők aktívabbak. Lerövidül az időhorizont, és csökken az üzletek mérete. Az értékalapú befektetők biztosan megvárják, amíg tisztul a kép, csak utána igazítják ki a portfóliójukat a tények ismeretében, kimaradnak ebből a volatilis időszakból.

Érkezhet friss pénz a magyar részvénypiacra? A hazai lakosság közvetlen részvénybefektetéseinek értéke 700 milliárd forint körül ingadozik, miközben 10 ezermil­liárd feletti összeget tart bank­betétekben.

Van tere a bővülésnek, kétségtelen.

Azt is látni kell azonban, hogy az érdemi megtakarítással rendelkezőknek sokáig nem volt természetes alternatíva a részvénypiaci befektetés. Speciális a magyar piac: a megtakarítások aránya a GDP-vel összevetve szerény, sokan a konzervatív befektetéseket választják. A magas kockázatmentes hozamot kínáló Magyar Állampapír Plusz megkerülhetetlen része egy megtakarítási portfóliónak, de egyre több ügyfél láthatja, hogy ezek az éves hozamok a részvényekkel akár néhány nap alatt elérhetők.

Változott az elmúlt fél évben a befektetők kereskedési attitűdje?

Rövidebb időre vesznek fel pozíciót, vesznek fel pozíciót, ami a gyorsan változó hangulat miatt teljesen érthető. Felértékelődött a személyes tanácsadás is. Az OTP Global Markets lakossági ügyfeleinek zöme a private banking vonalról érkezik, de a pandémia nem is őket, hanem a vállalati ügyfeleket érintette sokkal negatívabban. Nem a hazai vállalatok versenyképességével van igazán probléma, sokkal inkább a nemzetközi környezet, például a beszállítói láncok váltak sérülékennyé.

A jövő évben milyen folyamatok és kockázatok határozhatják meg a befektetői hangulatot?

Az első talán a Brexit. Valószínűsítjük, hogy a Covid miatt nem maradt elég kapacitás a vállalati szektorban, hogy a Brexittel összefüggő hatásokat elemezzék, és fel is készüljenek rájuk. Nyitott maradt a vakcinakérdés is: gyors kijózanodást hozhat, ha a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok mégsem zárulnak a várt eredményekkel, egyértelműen nem árazzák most a piacok a karanténidőszak esetleges elhúzódását. A harmadik kockázat a jelenlegi monetáris politika, amelynek következményeit senki nem ismeri.

A külső keresleti és kínálati sokkra adott monetáris és költségvetési stimulusok hatása egyelőre nem mérhető fel,

az viszont biztos, hogy hamarosan dönteni kell, melyik út járható: az adósság részleges leírása, elinflálása vagy kinövése. De például az ETF-ek is kockázatot hordoznak amiatt, hogy meghatározóvá vált a szerepük a részvényflow-ban. Eső piacon, amikor a likviditás könnyen elillan, ezeknek a passzívan kezelt alapoknak folyamatosan, válogatás nélkül adniuk kell a részvényeket, ami nagyon felgyorsíthat egy eladói hullámot.

Gyakori érv most a részvénypiaci megtakarítások mellett, hogy a kötvények tartásával semmilyen megtérülés nem érhető el, sőt, sok állampapír negatív hozammal kerül ki a másodpiacra. Ha a gazdaságok jövőre visszatérnek a rendes kerékvágásba, emelkednek majd a kötvényhozamok is?

Elméletileg igen, csakhogy a magasabb, normalizálódó hozamok mellett a mára kialakult adóssághegyek számos országban (Olaszországban, Kínában) gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válnak. Ezzel a problémával előbb-utóbb foglalkozni kell. Ez olyan kockázat, amely minden eszközosztályra hat, nem csak a kötvénypiacokra.

Magasabb inflációs várakozások mellett a nemzetközi piacon emelkedhetnének a hozamok és a kamatok, de Nyugat-Európában évek óta küzdenek azzal, hogy a fogyasztói árindex a célzóna alatt marad.

E tekintetben az Egyesült Államok előrébb tart, meg is érkezett a Fedtől a szükséges lépés az átlagos inflációt célzó monetáris politikára való áttéréssel. Merőben új típusú keretrendszert hozhat azonban az, ha az inflációs várakozások emelkedésével párhuzamosan a hozamokat a jegybanki eszközvásárlásokkal mesterségesen lent tartják.

Ezek a folyamatok a hazai deviza árfolyamára is hatnak. Mit várnak, hogy alakulhat az euró-forint kurzus?

Várakozásunk szerint – s ennek feltétele a célzónában maradó inflációs ráta – 2021 vé­géig

nem következik be szigorítás a hazai monetáris kondíciókban, úgyhogy folytatódhat a mérsékelt forintgyengülés.