A felpattanást segítené a lízingszakma

A harmadik negyedév végén 20 százalékos mínuszban volt a lízingpiac, és akkor érkezett a járvány második hulláma a korlátozásokkal. Hogyan zárta az évet a piac? Előzetesen azt jelezték, hogy 25 százalékos visszaeséssel elégedettek lennének.

– A koronavírus-járvány alapvetően átírta a forgatókönyveket a gazdaság szinte minden területén, így a lízingpiacon is. 2019-et 740 milliárd forint finanszírozott összeggel zárta a magyar lízingpiac, ami akkor 7 százalékos éves növekedést, tizenegy éves rekordot jelentett. Az idén a harmadik negyedéves számok és a negyedik negyedéves tapasztalatok alapján mintegy 600 milliárddal lehet számolni, ami 20 százalékos hanyatlásnak felelne meg, de még nem lehet konkrét számokat tudni. Az mindenképpen kedvező, hogy a második negyedéves, 28 százalékos visszaesésnél a harmadik negyedév jobban sikerült.

Óvatos optimizmusra ad okot, hogy bár a második hullámban is jelentős korlátozások léptek életbe, ám teljesen nem állt le a gazdaság. A lízingpiaci teljesítmény nagyban függ a beruházási kedv alakulásától. Kétségtelen, hogy a járvány miatt megszakadt az évek óta tartó növekedés, s az év első kilenc hónapjában csaknem 9 százalékos volt a visszaesés – legutóbb 2016-ban volt negatív a beruházási eredmény. Ugyanakkor a pandémiából adódó megtorpanás a gazdasági szereplők vélekedése szerint várhatóan átmeneti lesz. A vakcinák elkészültek, és idővel világszerte, így Magyarországon is megkezdődnek a tömeges oltások, ezzel párhuzamosan feloldhatók a korlátozások. Ezt követően mindenki felívelést vár, ám fontos kérdés, hogy milyen ütemben tér vissza a vállalkozások beruházási, fejlesztési kedve. Mi arra számítunk, hogy valamennyi szegmensben lesz kereslet a gyors, rugalmas lízingkonstrukciókra. S bár éreztük, hogy a járvány miatt megtorpant a növekedés, a lízingvállalatok stabil háttérrel várják a fellendülést.

A finanszírozáson belül mekkora részt képviselnek a támogatott konstrukciók, kiemelten az NHP-s finanszírozás? Mennyire nehezítheti meg a jövőt a programok esetleges kivezetése?

– Már a járvány előtt is jelentős támaszt adtak a lízingpiacnak a támogatott konstrukciók. 2019-ben a lízing részesedése az agrárgépek forgalmában 48 százalék volt – abban az évben rekordszámú, 3094, napi átlagban 8 traktort vásároltak a termelők, a 180 milliárdnyi ügylet zömét lízingből finanszírozták. Az NHP-s finanszírozás aránya összességében 81 százalékot tett ki, de az új agrárgépeknél majdnem száz százalékot. A gépvásárlások nagy része szintén NHP-s lízingkonstrukcióval valósult meg.

Tavaly a teljes finanszírozott összeg 23 százaléka volt a jegybanki programhoz köthető, ami annak fényében kiemelkedő, hogy korábban, amikor az NHP fix csak beruházási célokra volt elérhető, a lízing részesedése 40 százalékos volt. Bár kisebb mértékben, mint az NHP-s megoldások, de a támogatott, eximes konstrukciók is élénkítették a lízingpiacot. Várható és kívánatos is, hogy a járvány utáni kilábalást segítendő fennmaradjanak a finanszírozást ösztönző programok. S bár a továbbra is alacsony kamatkörnyezet miatt a piaci feltételekkel elérhető lízingkonstrukciók is olcsó finanszírozást nyújtanak, ám ahogy mondtam, erősen beruházásfüggő, hogy milyen kereslet lehet a piaci alapú lízingkonstrukciókra.

Ha elmúlik a Covid-hatás, milyen területeken várnak erőteljesebb növekedést?

– Egyelőre nem látni pontosan a járvány végét és a fellendülés kezdetét. Mivel a lízingpiac minden szegmensét érintette a koronavírus-válság, valamennyi részpiacon növekedés várható. Jó kilátásai vannak az építőgép-lízingnek, ha újraindulnak az infrastrukturális beruházások. Persze segít az is, hogy az állami lakásprogram az idén új elemekkel bővül, és életbe lépett az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfa. Több éve nem látott szintre csökkentek tavaly az újautó-eladások, a stabilizálódás itt is a fogyasztás emelkedését fogja hozni, ami a jármű-finanszírozásban főszerepet játszó lízingkonstrukcióknál is láthatóvá válik. Reméljük, hogy a gazdaság élénkülése a fuvarozási piacon is felpattanást hoz, ami a haszongépjármű-lízinget erősítheti. Szintén jó esélyei vannak az NHP-val kapcsolatban már említett agrárgép-finanszírozásnak.

A lakossági oldalon az elektromos autókra adott támogatások és a nagycsaládosoknak nyújtott állami autótámogatások eddig is húzóerőt jelentettek az értékesítésnek és a lízingnek is. Tavaly, az év első tizenegy hónapjában 3580, a program indulása óta 5398 új, hétüléses autó vásárlására kötöttek lízingszerződést, a finanszírozási összeg meghaladta a 15 milliárd forintot. Az elöregedett magyarországi autó­park korszerűsítését nagyban segítené, ha ismét megnyílna az elektromos autók beszerzését támogató keret, hiszen a 2020 nyarán indult pályázati keret két nap alatt kimerült, jól mutatva az igény nagyságát.

A Magyar Lízingszövetség és a lízingcégek régóta azon a véleményen vannak, hogy a lízingfinanszírozás nem csak egy-egy gazdasági szektorban kaphat kiemelt szerepet. A költséghatékony eszközalapú finanszírozás valamennyi eszközbeszerzésnél, beruházásnál, fejlesztésnél kézenfekvő alternatíva. Jelentős keresletnövekedést várunk elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások körében, amelyek egy lízingből finanszírozott beruházással szintet léphetnek gyártási technológiában, ezáltal hatékonyságban, versenyképességben is.

Hányan vették igénybe a moratóriumot a lízingpiacon?

– A moratórium bevezetése a lízingtársaságok véleménye szerint nemzetgazdasági szempontból indokolt és jó lépés volt. A lízingszövetségnek nincsenek pontos adatai arról, hogy mely szegmensek milyen arányban vették igénybe a fizetési moratóriumot. Az látható, hogy az egyes ágazatokban tevékenykedő ügyfelek nagyon különböző helyzetben vannak, és különböző arányban éltek a lehetőséggel.

A lízingtermékeknél a rövid futamidő miatt mennyivel nagyobb probléma az újabb hat hónapos moratórium-hosszabbítás? Az eszközlízingnél komoly gond a túl hosszú törlesztési idő.

– Ma még kérdéses, hogy mennyien élnek majd a prolongálással. A lízingszövetség hangsúlyozta, hogy a moratórium nem jelenti az adósságteher csökkentését, a vele élők átmeneti haladékot kapnak. Lényeges, hogy akik tudják fizetni a havi lízingdíjat, azoknak érdemes törleszteniük, épp a futamidők említett hosszabbodása miatt. A lízingszerződések futamideje – általában négy-öt év – a finanszírozott eszközök hasznos élettartamához igazodik. Az eszközök moratórium alatti használata és avulása miatt valóban csökken a fedezet, de ez csak akkor valódi probléma, ha az eszközöket a másodlagos piacra kell vinni, vagyis leginkább a maradványértékes, illetve a nyílt végű pénzügyi lízingkonstrukciók esetében.

Bízva a gazdaság mielőbbi élénkülésében, ügyfeleinkkel együttműködve olyan konstrukciókat szeretnénk kialakítani, amelyek biztosítják a fizetési kötelezettségek teljesítését. A lízingcégek partnerek abban, hogy a moratórium lejárta előtt vagy után egyeztessenek azokkal a cégekkel, amelyek az adott konstrukció módosítását, átütemezését szeretnék.