Az Egyesült Államokban 2009 óta először fordul elő, hogy az elnököt adó párt uralja majd a törvényhozás mindkét házát is, így zöld jelzést kaphat a technológiai cégek jogi szabályozásának reformja. Nem csoda, hogy múlt szerdán, a georgiai szenátorválasztás előzetes eredményeinek ismeretében csak a technológiai részvények nem drágultak, sőt gyengülni kezdtek.
A Capitolium ostroma is rosszul jött a Facebook, a Google és a Twitter vezetésének, a demokraták szerint ugyanis meg kellett volna gátolniuk a zavargások online szervezését.
A reformtörekvések elsősorban az 1996-ban meghozott, tisztességes kommunikációról szóló törvény 230. cikkelyére fókuszálnak, amely kimondja, hogy a közösségi- média-cégek nem perelhetők a felhasználói posztok tartalma miatt. A demokraták azt szeretnék, ha felelősségre lehetne vonni az online platformokat, ha nem távolítják el az erőszakos, fenyegető vagy veszélyes tartalmakat.
Civil szervezetek ugyanakkor már figyelmeztették a demokratákat, hogy ne menjenek túl messzire, mert az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítésébe ütközhetnek, amely kőkeményen védi a szólásszabadságot.
De nem ez az egyetlen törvénymódosítás, amelytől a tech cégeknek tartaniuk kell. A demokrata párti törvényhozók vizsgálják az adatgyűjtési gyakorlatukat és a személyes felhasználói adatok kezelését is.
Egy tavalyi vizsgálatban egyenesen arra jutottak, hogy az Apple, az Amazon, a Facebook és a Google versenykorlátozó gyakorlatot folytat. Most pedig a többség birtokában a feltárt jogsértések nyomán az új kormány eljárásokat indíthat majd a szektor cégei ellen, sőt a feldarabolásuk is benne van a pakliban.
A monopóliumok felszabdalása nem újdonság a tengerentúlon, 1911-ben például a bíróság elrendelte a legendás John D. Rockefeller Standard Oil nevű olajcégének feldarabolását, később az Alcoa és az AT&T is ugyanígy járt.
Jelenleg is több ilyen per van folyamatban a Google és a Facebook ellen, ezekben a tagállamok mellett a Trump-kabinet is a felperesi oldalon áll(t). Mindkét vállalatot azzal vádolják, hogy kisebb versenytársaik kiszorításával és felvásárlásával módszeresen szűkíti a piacot.
Bár néhány demokrata szenátor, például Elizabeth Warren támogatta a perindítást, a big techhel kapcsolatban eleve szkeptikus Joe Biden számára megnehezíti a csata megvívását, hogy ezeknek a cégeknek a vezetői és munkavállalói a Demokrata Párt odaadó hívei közé tartoznak.
A digitális gigavállalatoknak otthont adó San Francisco környékéről Biden kampánya 199 millió dollár rekordtámogatást kapott, míg Trumpé mindössze 22 milliót.
Emellett a Reuters kimutatása szerint a Google, a Facebook és az Amazon számos volt és jelenlegi vezető tisztségviselője tölt be fontos szerepet a minisztériumok átvételét irányító, most formálódó csapatokban, s majd nyilván magukban a minisztériumokban is.
Végül Bidennek állást kell majd foglalnia a digitális adózás ügyében is. Az OECD-ben 2013 óta folyó munkában már az Obama-kabinet sem vett részt, Amerika nélkül pedig nem is jutott messzire a fejlett országokat tömörítő szervezet.
Ugyanakkor a francia parlament által tavaly elfogadott, de egyelőre nem alkalmazott adórendelet jelzi, hogy az Egyesült Államok barátai sem várnak örökké: ha továbbra is reménytelennek látják az egyeztetéseket, rövidesen önhatalmúlag, tetszésük szerint vethetik ki adók tömkelegét a tech cégekre világszerte.
A Facebook részvényei 4 százalékkal, 257 dollár alá, a Twitter részvényei pedig 6,4 százalékkal, 48,2 dollárra estek hétfőn, miután mindkét vállalat letiltotta a platformjáról Donald Trump amerikai elnököt. A részvények árfolyamcsökkenése jelzi, hogy a tech cégek és különösen a közösségimédia-szolgáltatók két tűz közé kerültek, hiszen míg a demokraták felelősnek tartják őket a kongresszus ostromáért, addig a republikánusok a szólásszabadság megsértését emlegetik. Jóllehet, tegnap a nyitás előtti elektronikus kereskedésben mindkét társaság papírjai korrigáltak. Tekintve, hogy Trumpnak csak a Twitteren 89 millió követője van, és megígérte, hogy saját platformot hoz létre, a két céget még további negatív hatások érhetik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.