Az OPEC ragaszkodik saját menetrendjéhez

Süket fülekre talált a Biden-adminisztráció felhívása, amellyel a múlt héten kitermelésének fokozására szólította fel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC) és szövetségeseit, közte Oroszországot annak elkerülésére, hogy a szűkebb kínálat miatt mesterségesen magasan tartott olajárak ne fékezhessék a gazdaságok lendületes talpra állását.

A Reuters OPEC közeli forrásoktól úgy értesült, hogy a kartell teljesen helyénvalónak tartja a legutóbbi döntését, és tartani is fogja magát ahhoz. Ennek lényege, hogy az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia közötti konfliktus csillapítását követően a kartell tagjai júliusban úgy határoztak, hogy augusztustól kezdődően havonta napi négyszázezer hordóval növelhetik kínálatukat egészen addig, míg el nem érik a járványidőszakot megelőző felhozatalukat.

Az árakat pedig úgy kell belőniük, hogy a bányászatukat leállított amerikai palaolaj-termelőknek éppen nem érje meg újraindulniuk. A 70 dolláros szint – ahová az idén 35 százalékos drágulással elért a Brent alaptípus hordónkénti ára –, már ezt a küszöböt súrolja.

Egyelőre azonban a piac egyensúlyban van, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) független szakértői sem látnak okot egy hirtelen kínálatbővítésre. A finomhangolás pedig a kvóták mozgatása nélkül is megoldható.

Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan ugyanakkor tartja magát ahhoz, hogy a globális kínálat nem elegendő a gazdasági kilábalás felgyorsításához. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy az amerikai felszólítás nehezen egyeztethető össze a klímavédelem ellen ígért erőteljes kormányzati fellépéssel, az olajkutatási engedélyek visszavonásával.

Az erélyes amerikai követelés már-már Donald Trump időszakát idézi, akkor Szaúd-Arábiát, egyik legfőbb szövetségesét az elnök azzal fenyegette meg, hogy vagy olajat önt a piacra, vagy nem kap amerikai fegyvereket. Lett olaj.

Úgy tűnik, Amerika az OPEC sürgetésével külföldre exportálja az olajtermeléssel járó környezetszennyezés problémáját, ami nem fair eljárás a részéről. Az üzemanyagárak még ennél is jobban érdeklik a szomszédba is autóval járó amerikaiakat.

A benzin gallononkénti ára pedig egy év alatt 45 százalékkal, 3,18 dollárra emelkedett, ez pedig amellett hogy erőteljesen fűti az inflációt, a választópolgárok lelkiállapotára is negatív hatással van.

Az OPEC-et persze ez hidegen hagyja, a kartell energiaminiszterei legközelebb szeptember 1-jén találkoznak – a járványhelyzettő függően – személyesen vagy virtuálisan, hogy áttekintsék a július végi döntésük utáni piaci fejleményeket.