Nekiment egy romániai botránylap az OTP-nek

Terjedelmes cikkben fogalmazott meg a magyar bank romániai leányát negatív színben feltüntető állításokat a Gandul (Gondolat) nevű portál. Tudni vélik, hogy az OTP romániai leánybankját korábban vezető Diósi László azért mondott le hetekkel ezelőtt (mandátuma közepén) a moldovai érdekeltség éléről, mert Romániában több bűnvádi eljárás is indult ellene. Megemlítik azt is, hogy a román fogyasztóvédelem a közelmúltban 74 ellenőrzést folytatott a pénzintézetnél, és különböző rendellenességeket tapasztalt (a felsorolások alapján ilyen kifogásokat azonban szinte minden banknál találni), s ezek miatt az OTP a romániai engedélyének elvesztését kockáztatja. 

Az anyabank kommunikációs osztálya a VG kérdésére jelezte, „a cikkben közölt megalapozatlan, több esetben valótlan információk miatt az OTP Bank Romania helyreigazítási eljárást indított a lap ellen. Ha ez eredménytelennek bizonyul, később a jogi eljárás sem zárható ki”. 

A Gandul cikkére válaszolt kedden az OTP Bank Romania is, amelyben cáfolja, hogy a román hatóságok mérlegelnék a működési engedélye visszavonását. (Erre egyébként egyedül a Román Nemzeti Bank lenne jogosult).

Az OTP Bank Romania nem áll sem hatósági ellenőrzés alatt, sem működési engedélyének elvesztése nem fenyegeti. A cikk olyan téves információkat tartalmaz, amelyek zavart keltenek több százezer ügyfélben, és példátlanul becsmérlő akciót jelentenek a bank hírnevére nézve. Sőt általában véve az ilyen megalapozatlan állítások az egész bankrendszer integritásának veszélyeztetéséhez vezethetnek

– írták.

Míg a határ keleti oldaláról negatív hírek érkeztek, Ausztriából pozitív hír jött a szektortárs – Raiffeisen Bank International – elemzőjétől, jelentős célárfrissítés formájában. 

A 12 havi célár 11 000 helyett immár 20 700 forint, az ajánlás ugyanakkor tartás maradt, mivel a jelenlegi árfolyam alapján a felértékelődési potenciál 15 százaléknál kisebb. A kilátások 2022-re vonatkozóan is pozitívak – véli Jovan Sikimić elemző –, a piaci környezet kifejezetten támogató lehet jövőre is a bankok szemszögéből. 

A Raiffeisen szerint az OTP-csoport saját tőkéje továbbra is dinamikusan nő, amelyből fedezhetők a már megkezdett, illetve a soron következő bankvásárlások. A bankpapír árfolyama jelenleg 1,6-szerese az egy részvényre jutó könyv szerinti értéknek, amely nem tekinthető eltúlzottnak, főleg a saját tőkére vetített 17 százalékos megtérülés (ROE) mellett. Ez a kifejezetten magas ROE-szint évekig fenntartható – írja Sikimić –, a hitelállomány növekedési üteme a bank négy piacán (Magyarország, Ukrajna, Románia, Oroszország) ugyan 4-6 százalék körülire mérséklődhet a monetáris szigorítási ciklus hatására, de a kamatmarzs növekedése ezt a hatást képes lesz ellensúlyozni. Jó hír, hogy a kockázati költségek a pandémia előtti szintekre (30-40 bázispont) térhetnek vissza.

A szektortárs elemzője szerint jövő év végére 16,5 százalékos lesz az elsődleges alapvető tőke- (CET1) ráta az OTP-nél, ez pedig a menedzsment által meghatározott 12–18 százalékos sáv középértéke fölött van, így 350 milliárd forint többlettőke keletkezhet, amelyből kényelmesen finanszírozható egy Nova KBM-hez hasonló akvizíció. A szlovén bevásárlás pozitív hozadéka, hogy 2023-tól a csoport nyereségének 8 százaléka érkezhet a szomszédos országból, ami a harmadik helyre elég a 16 százalékot szállító Bulgária és a profit közel felét hozó anyabank mögött. A Raiffeisen megelőlegezte a horvátországi és bulgáriai euróbevezetést, amely után a konszolidált OTP-profit 28 százaléka már az eurózónából érkezhet. 

Részvényeket kaptak a csúcsvezetők

Az OTP Bank több vezetője kapott a pénzintézet részvényeiből a javadalmazási program részeként – közölte a bank kedden.

Csányi Sándor elnök-vezérigazgató 2285 darab részvényt kapott, Csányi Péter igazgatósági tag 406, míg Bencsik László vezérigazgató-helyettes 1672 részvénnyel gazdagodott.