Óriásberuházásokat indít az E.ON-RWE tandem

A magyar villamosenergia-piacon is aktív német gigacégek sorra jelentik be nagyberuházásaikat: az E.ON kedden 27 milliárd eurós fejlesztési keret elkülönítéséről számolt be, amit 2026-ig használnak fel, míg a vele korábban rivalizáló, majd később gyümölcsöző üzleteket kötő RWE is hasonló ütemben szórja a pénzt:

ők egy hete jelezték, hogy a zöld átállás jegyében 2030-ig 50 milliárd eurót invesztálnak termelőegységeik korszerűsítésére és a megújuló energiaforrásokat hasznosító kapacitásaik bővítésére. 

Az E.ON az RWE kiskereskedelmi üzletágának pár évvel ezelőtti átvételével Európa legnagyobb lakossági gáz- és áramszolgáltatójává vált, gigantikus elosztóhálózata 50 millió ügyfelet szolgál ki.

Ezt a hálózatot fejlesztik most 22 milliárd euróból, míg a maradék ötmilliárdot a lakossági szolgáltatásaik bővítésére és korszerűsítésére fordítják.

Forrásoldalon az E.ON 2-4 milliárd eurós bevételt remél a következő öt évben fő tevékenységéhez szervesen nem kapcsolódó eszközeinek értékesítéséből, illetve partneri szerződéseinek hozadékaként. Ugyanakkor a cégóriás magán is takarékoskodik, évi félmilliárd eurós spórolással kalkulál az áprilisban kinevezett új vezérigazgató, Leonhard Birnbaum, aki dekarbonizációs céljaik elérését tartja a vállalata előtt álló legfőbb feladatnak.

Gazdálkodási téren is markáns célokat tűzött ki az E.ON, amely évi négy százalékos ütemben akarja növelni korrigált EBITDA-ját 2026-ig, vagyis ennek alapján a fő üzleti tevékenységéből származó, kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti nyeresége addigra eléri az évi 7,8 milliárd eurót. Az energiaszolgáltató azzal viszont már nem okozott meglepetést, hogy az idei üzleti évének nyeresége terhére a tavalyi 47 cent helyett 49 eurócentet szándékozik kifizetni részvényeseinek – összhangban a Refinitiv erre vonatkozó várakozásával.

Az évi öt százalékos osztaléknövelési tervüket egyébként három évvel meghosszabbítottak, szinkronban az ötéves tervükkel ez a vállalás is 2026-ban fut ki.

Az E.ON-nal kapcsolatban szakértők megjegyzik, hogy a brutális árampiaci áremelkedésből nem tudott profitálni, legalábbis a két, leszerelés előtt álló atomerőművének áramát  2021-re megawattóránként 45, a jövő évi kapacitásának 74 százalékát pedig 48 eurós tarifán „kótyavetyélte el”. Tavaly 45 euró átlagáron adták nukleáris forrásból előállított áramukat. Magyarra fordítva az idei átadási ár még a 18 forintot sem érte el kilowattóránként, szemben a 40 forint körüli magyar átlagárral, igaz utóbbi végfelhasználói, adókkal terhet árat jelent.

Ami viszont biztos, hogy a nemzetközi piacon most az áramért 110 euró körül kérnek megawattonként.

A járvány előretörését követő szigorú korlátozások miatt elromlott európai piaci hangulat az E.ON-t sem kímélte, a nagy ívű fejlesztések bejelentésére 3,25 százalékkal zuhant délelőtt az energiacég részvényárfolyama Frankfurtban, miközben a vezető német tőzsdeindex, a DAX40 csal egy százalék feletti mínuszban járt.

Szektortársa, az RWE megúszta 0,3 százalékos gyengüléssel, igaz felőle ezúttal nem érkezett piacütő hír.

Az esseniek ezt már egy hete megtették, amikor is a konszern 123 éves történetének legnagyobb, 50 milliárd eurós beruházási programját hirdették meg a 2030-ig tartó időszakra azzal a céllal, hogy megújuló áramtermelésüket megduplázásával elérjék a 50 gigawattos kapacitást. Az RWE-nél májusban volt vezércsere, azóta Markus Krebber irányítja a céget, rá hárul a zöld fordulat levezénylése, a szenes és atomerőművekre alapozott múlttól való elszakadás.

Ami nem lesz egyszerű, hiszen tavalyi adatok szerint ezek adták az RWE 40,7 gigawattos beépített áramtermelő kapacitásának a 31 százalékát – emlékeztet a Reuters. Az évi ötmilliárd eurós költségvonzatú beruházásokat az RWE a folyó bevételeiből tervezi fedezni, s hogy a részvényesek se érezzék mostohán magukat, Krebber megígérte, hogy az idei 90 centre tervezett osztaléknál a következő években sem lesz kevesebb,

hosszabb távon pedig a korrigált nyereség 50-60 százalékát szeretnék visszajuttatni részvényeseiknek.

A zöld átállás igazi európai nagyágyúit azonban meg sem közelítik a németek, az olasz Enel és a spanyol Iberdrola együtt 265 milliárd eurót költenek megújuló áramtermelésüket bővítésére.