Százmillió dollárt is megér Musknak a karbonsemlegesség

A nyertesek között olyan előremutató projektek vannak, amelyek a légkörben növekvő szén-dioxid problémáját célozzák meg, és olyanok is, amelyek egyszerre több környezeti probléma megoldását is meg akarják valósítani – ismertette a New Atlas.

Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója számos XPrixe névre hallgató versenyt meghirdetett már, ezek közül

a Carbon Removal XPrize az eddigi legnagyobb, februárban indult megméretés keretein belül 100 millió dollár talál gazdára.

A ötletverseny célja, hogy felgyorsítsa az óceánból és a levegőből szén-dioxidot eltávolító technológiák létrehozását.

A verseny a tervek szerint 4 évig tart majd, és a részt vevő csapatoknak nemcsak a szén-dioxid kiszűrését kell megoldani, hanem azt is, hogy legalább 100 évig biztonságosan tárolni is lehessen azt.

A nagyszabású esemény keretein belül 5 millió dollárt különítettek el a diákok díjazására, hogy ezzel a klímavédelmi innovátorok következő generációját inspirálják. Ebben a kategóriában 44 ország 195 csapata szállt ringbe.

A pályázók részletes technológiai javaslatokat nyújtottak be, hogy meggyőzzék a bírálóbizottságot arról, hogy nemcsak tudományos szempontból életképes az ötletük, hanem a megvalósításhoz szükséges műszaki ismeretekkel is rendelkeznek.

A mostani eredményhirdetés során huszonhárom diákcsapatot választottak ki győztesnek, közülük 18 csapat 250 000 dollárt kapott, hogy tovább fejleszthesse technológiáját, és részt vehessen a fő versenyen. Öt másik csapat 100 000 dollár támogatásban részesült a tágabb értelemben vett szén-dioxid-eltávolítás mérését, jelentését vagy ellenőrzését támogató technológiájuk tökéletesítésére.

Szén-dioxid- és azbesztmentesítés egy csapásra

Az egyik díjazott, a kanadai Skyrenu Technologies egy közvetlen levegőleválasztó rendszerrel egyszerre két problémát szeretne megoldani. Ezeket a reaktorokat úgy tervezték, hogy eltávolítsák a szén-dioxidot a levegőből, amelyet a csapat megoldása egy különálló berendezésbe vezet, ahol bányászati törmelékkel egyesülve karbonizált kőzeteket hoz létre, amelyek könnyen tárolhatók. A technológiából adódóan ezeket a rendszereket közvetlenül a bányahulladékok helyszínén kellene telepíteni, hogy a szállítás minimálisra csökkenjen.

A projekt első célállomása a Québecben található elhagyott azbesztbányák lesznek, annak reményében, hogy ezzel csökkenthetővé válnak a bányahulladékból származó egészségügyi kockázatok is. A rendszert megújuló energiával fogják működtetni, és a csapat számításai alapján az azbesztbányákban található két gigatonna meglévő hulladékkal 700 tonna szén-dioxid eltávolítására lenne lehetőség.

A tengerek és óceánok megmentése is napirendre került

Az ausztráliai Tasmaniai Egyetem Blue Symbiosis nevű csapata a tengeri moszatok természetes szén-dioxid-felvevő képességét szeretné hasznosítani. Projektjük az olaj- és gázfúrótornyokat regeneratív termőhelyként hasznosítaná. Az ötlet alapján a tengeri fúrótornyok adják a törzset, míg a hínár az ágakat. A csapat célja a termelést olyan szintre emelni, hogy a rendszer valódi hatást gyakorolhasson az óceánok egészségére, és a tengeri algák egy részét építőanyagokban, például tűzálló téglákban is felhasználják majd.

Alaposan megvizsgáltam az olaj- és gázipari infrastruktúra regeneratív tengerimoszat-telepekké történő átalakításának lehetőségeit, és arra a következtetésre jutottam, hogy környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt ígéretes

– ismertette a csoport vezetője, Joshua Castle.

A klímaváltozás egyik drámai következménye az óceánok elsavasodása, ami igen komoly veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra és különösen a korallzátonyokra. A Miami Egyetem Acid Project nevű csapata pont ezt a problémát szeretné orvosolni. Az úgynevezett zöldhidroxid a lúgosítás egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású formája, amelyet bányászati hulladéktermékekből, vízből és megújuló villamos energiából állítanak elő. A megoldás ezt adagolná az óceánba, hogy segítségével egyszerre távolítsa el a szén-dioxidot, és ezáltal csökkentse a savasságot.

Lényegében olyan, mint egy nagy Alka Seltzer

– szemléltette hasonlattal Laura Stieghorst, a csapat vezetője.

Amikor a tabletta feloldódik a vízben, képes semlegesíteni a savakat. Ennek a folyadéknak az óceánban való eloszlatása hasonló hatással jár – és felgyorsítja a geológiai szénkörforgás évezredekig tartó természetes részét. Ha ezt emberi időskálára gyorsítjuk fel, akkor több mint 100 000 évre biztonságosan elzárhatjuk az antropogén eredetű szén-dioxid-kibocsátásunkat

– részletezte.

A mezőgazdaság problémáit is orvosolnák

A mezőgazdaság éves szinten több ezer tonnányi növényi hulladékot termel, a nyesedéktől a zöldséghulladékig, amelyek elrothadása szintén szén-dioxid-kibocsátással jár. A Southern Illinois University Carbon Down Under csapatának megoldása egy olyan rendszert alakított ki, amely ezt a biomasszát cseppfolyósítja és alakítja teaszerű oldattá, így föld alatti üregekbe lehet injektálni. A felszín alatti mikrobák elfogyasztják ezt az oldatot, ezáltal a szén-dioxid nem kerül a légkörbe. Az ötletet laboratóriumban már tesztelték, és működőképesnek bizonyult.

Azt ugyanakkor a csapat egyik tagja, Tia Zimmerman is elismerte, további vizsgálatokat igényel, hogy a föld alatti élőlények mihez kezdenek majd a szénnel, hogy biztosak legyenek benne, mindezzel nem indítanak be olyan folyamatot, amely esetleg káros hatásokkal is járhat.

A Carbon Removal XPrize fő versenye még hátravan.

Ennek keretében 95 millió dollárt osztanak szét, és december 1-jéig még lehet rá jelentkezni.