Most jön a trükkös rész

A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés kezelése céljából világszerte nagyvonalú állami költekezés kezdődött, ami a szolgáltatószektor felé áramló pénzek előtt álló korlátokkal – így például azzal, hogy a lezárások alatt az emberek nem tudták pénzüket éttermi étkezésre, konditeremre vagy épp fodrászra költeni – a tartós fogyasztási cikkek drágulásához és az infláció évtizedek óta nem látott visszatéréséhez vezetett. A kormányzati költekezés azonban csak a válságkezelés egyik eleme volt, a jegybankok is igyekeztek nem hagyományos lépésekkel és szélsőségesen laza monetáris politikával segíteni a mielőbbi kilábalást. Ez viszonylag sikeresnek is bizonyult,

a járvány miatti recesszió talán a modern történelem legrövidebb ideig tartó visszaesése volt.

Azonban az infláció emelkedése miatt a jegybankok 2022-ben várhatóan megszüntetik a világgazdaság pénzbőségét, ami új helyzetet teremthet a tőkepiacokon. A J. P. Morgan eszközkezelő fix kamatozású értékpapírokkal foglalkozó vezetője, Bob Michele a Bloombergnek szerint közölte, hogy érdemes lehet a vihart a készpénzhez hasonló, magas likviditású eszközökbe fektetéssel – pénzpiaci alapok, amerikai állampapír – kivárni. Kollégájával, Kelsey Barróval jegyzett öt realisztikus meglepetésről szóló előrejelzésében a bankár a 10 éves amerikai állampapír hozamának 3 százalékig történő emelkedését is lehetségesnek tartja, szemben a jelenlegi 1,766 százalékos értékkel. Az alapfeltételezés során azonban a mérsékeltebb, 1,875 és 2,375 százalék közötti hozammal számolnak. A J. P. Morgan csapata szerint az amerikai központi bank, a Fed 4 kamatemelést hajthat végre az idei évben, melyek közül az elsőre márciusban kerülhet sor. A piacon négy évtizede aktív veteránként Michele már tavaly októberben figyelmeztetett az elszabaduló infláció miatt vártnál gyorsabb kamatemelési ciklusra. Mára a piac véleménye is hasonlónak tűnik, így az év végére a jelenleginél 88 bázisponttal magasabb kamatszintre számít, ami három 25 bázispontos kamatemelést és egy negyedik 50 százalék körüli valószínűségét jelzi. Meglepetést kelthet az Európai Központi Bank is, mely már idén megkezdheti a kamatok emelését, szemben a piacok által várt és jelenleg a bank által kommunikált 2023-as indulással.

Michele szerint a piac túlbecsüli, hogy a Fed eszközárakkal kapcsolatos érzékenységét is, mely a tőzsdék minden esésére lazítással reagál. Úgy gondolják, hogy

a jegybank az infláció elleni küzdelemben akár 15-30 százalékos zuhanást is tolerálhat, nem csupán a korábban jellemző 2-3 százalékos értéket.

Az inflációval korrigált állampapír hozamok azonban az idei évben is negatívak maradhatnak a piacok szerint, így a múlt héten ez a piac is újabb veszteségeket adott a 2013 óta először mínuszos tavalyi teljesítményéhez. Ez azt eredményezte, hogy a befektetők a hosszú lejáratú kötvények gyors értékesítésébe fogtak, amit a Blackrock 20 év fölötti állampapírokból létrehozott ETF-jéből kivont tőke is jelez, ami heti szinten 2020 márciusa óta nem látott szinten van.

Mindent összevetve Michele és Barro azonban továbbra is a kockázatvállalás talaján marad, az idei évre választott kedvenc eszközeik között tőkeáttételes kötvények és hitelek, hibrid banki adósságok és rövidlejáratú értékpapírrá alakított hiteleket sorol fel. Úgy gondolják, hogy a hozamok emelkedése az eszközök értékelését negatívan érinti, nem csak a fix kamatozású termékek, de a tágabb piacok terén is a magasabb diszkontrátának köszönhetően. A készpénz és a pénzpiaci alapok így pozitív megtérülést hozhatnak, míg az egyéb eszközök értéke leereszthet.

A központi bankok azonban nem csupán a nulla közeli kamatszintekkel igyekeztek a piacokat élénkíteni, hanem nagyszabású kötvényvásárlási programokat is indítottak, melyek az államkötvények piacát is érintették. Ezek visszavonása azonban már több országban is megkezdődött, így

a jegybankok által támasztott kereslet 2022-ben mintegy 2 ezer milliárddal lehet alacsonyabb összességében a tavalyinál.

Ezt részben persze ellensúlyozza a nagyvonalú állami gazdaságélénkítő programok kifutásával csökkenő kínálat, de a Bloomberg számításai szerint összességében így is 230 milliárd dollárral nagyobb összeget kell majd az államoknak a magánszektor segítségével finanszírozniuk.

A megnövekedett államkötvény kínálat elsősorban az Eurózónából, Nagy-Britanniából, Ausztráliából, Kanadából és Japánból érkezhet, mivel az Egyesült Államok költségvetése még a Fed által támasztott, 2022-ben eltűnő keresletnél is nagyobb mértékben csökkenhet. Azonban a jegybankok kivonulása az államadósságok finanszírozásából a hozamok emelkedése irányába hathat.

A Financial Times elemzése szerint a kötvényekkel elérhető hozamok emelkedése a kockázatos eszközök piacán csökkenéshez vezethet. Mint a lap rámutatott az inflációkövető és állandó hozamú amerikai államkötvények közötti különbség is csökkent vagyis a Fed decemberi ülésének jegyzőkönyvén elhangzottak hatására a jövőbeli inflációs várakozások csökkentek, bár továbbra is magasak.

A kötvénypiaci zűrzavar azonban jelentős hatást gyakorolhat a kockázatos eszközökre, részben ennek köszönhető a tengerentúli tőzsdék gyenge évkezdése, vagy a kriptók piacát jellemző eladási hullám, noha Jerome Powell Fed-elnök keddi, szenátusi meghallgatása során megütött, kevésbé harcias hangneme enyhített némileg ezen. A magasabb hozamok azonban a veszteséges, nagy hiteligénnyel működő vállalatok finanszírozását is negatívan érintheti, amit jelez a Goldman Sachs nem profitképes technológiai vállalatokat követő indexének idei -7 százalékos teljesítménye és a tavaly tőzsdére lépő vállalatok 9 százalékos zuhanása is aláhúz.