A pandémia mellett már az orosz–ukrán háború miatt is főhetett a befektetők feje

Februárban gyorsult a tőkekivonás az európai befektetési alapokból, a januári 15,5 milliárd után a múlt hónapban már 58,4 milliárd euró távozott a szektorból a Refinitiv Lipper adatai szerint. Az elhúzódó koronavírus-járvány és a fokozódó inflációs félelmek miatt gyengélkedő tőkepiacok mellett már a hónap végén kirobbant orosz–ukrán háború miatt is főhetett a befektetők feje. Ebben a meglehetősen bizonytalan piaci környezetben érthető, ha a befektetők kockázati kitettségüket csökkentve biztonságosabb vizekre eveznek, ám némi meglepetésre ennek épp az ellenkezője történt az amerikai pénzügyi szolgáltató adatai szerint.

Az európai befektetők leginkább a biztos menedéknek tekintett pénzpiaci alapjaiktól szabadultak a legnagyobb tételben, és ezzel párhuzamosan mérsékelték kötvénykitettségüket is, a rizikósabb termékekbe viszont továbbra is számottevő friss tőke érkezett.

A likvid és az alacsony kockázatért cserébe csekély hozamokat kínáló pénzpiaci alapokból újabb bő 49 milliárd eurót váltottak vissza az év eleji 56,5 milliárd eurót követően, a tőkemozgás ezúttal is ebben a kategóriában volt a legnagyobb.

Ezen belül az eurós alapoktól szabadultak leginkább, ahonnan 34,5 milliárd euró távozott. Az angol fontban és az amerikai dollárban jegyzett eszközöknél 9,1 milliárd, illetve 6,3 milliárd eurós volt a kiáramlás.

Egyre nagyobb szerepet kap a befektetési döntéseknél az emelkedő kamatkörnyezet is, ahogy a megugró infláció megfékezése érdekében világszerte szigorítanak monetáris politikájukon a jegybankok. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a hónap során tovább adták az egyre szerényebb reálhozamokkal kecsegtető kötvényalapjaikat is az európai megtakarítók.

Februárban 23,2 milliárd euróval építették le ilyen jellegű kitettségüket, a tőkekivonás ezzel számottevően gyorsult a 10,5 milliárd eurós mínusszal végződő januárhoz képest.

A Kelet-Európában kibontakozó háború dacára is kitartott a kockázatos eszközök népszerűsége. Bár a részvényalapok iránti kereslet erősen megcsappant, így is 4,1 milliárd eurót helyeztek el ezekben az európaiak. A többféle eszközből válogató vegyes alapok értékesítése ezzel szemben még nőtt is, 5-ről 8,3 milliárd euróra. Az összeurópai szinten nem túl kiemelkedő árupiaci alapok iránti kereslet is nőtt, 1,4 milliárd euróra. Az ingatlanalapokból az előző havi mennyiség alig felét, 900 millió eurót kötöttek le, az alternatív eszközeikből pedig a januári ötmilliárdos bevásárlást követően kisebb tételben váltottak vissza a befektetők.

A szolgáltatók között ezúttal az ASR Bank végzett az élen kétmilliárd eurós értékesítéssel, szoros versenyben megelőzve a globális piacvezetőnek számító BlackRockot, míg a harmadik helyre az Ivesco futott be, amelyhez 1,9 milliárd eurót vittek februárban.