Ezer pontra a BUX az ukrán válság előtti szinttől

Oroszország ukrajnai inváziót követően oly mértékben estek a globális és a hazai tőkepiacok, hogy kevesen bíztak benne, alig több mint egy hónappal később sorra pozitív korrekciókról szólnak majd a hírek. A BUX 47 762 pontról fordult le a katonai beavatkozás hírére, tegnap délután viszont már csak alig több mint 1000 pont hiányzott a teljes felzárkózáshoz, miután szinte megállás nélkül emelkedtek az indexek, annak hírére, hogy a tárgyalásoknak köszönhetően jelentős előrelépés történt az ukrajnai béke felé.

A magyar tőzsdén ugyanakkor továbbra is vegyesebb a kép: a Mol és az OTP Bank részvényei között szélesre nyílt az olló, bár az elmúlt napokban a bankpapír is kifejezetten jól teljesít, feledtetve, hogy az elmúlt hetek nyertesei egyértelműen az olajtársaság befektetői voltak.

A Mol-papírok árfolyama ugyanis 14-15 százalékkal nőtt február 24. óta, míg az OTP-részvény még mindig 14 százalékos mínuszban van.

A Richter-részvényeknek 5,6 a Magyar Telekom papírjainak 6,3 százalékot kellene ledolgozni ahhoz, hogy hónapokkal később a grafikonokra visszanéző elemzők számára az ukrajnai háború nyoma a chartokon ne legyen több egy akkora „zaj”-nál, mint amire 2020 tavaszán volt példa.

Utóbbi időszakkal, vagyis a Covid-járvány kezdetével szemben a részvényeket követő elemzők többsége inkább a kivárást választotta, a magyar tőzsde blue chipjeit illetően kevesebb célármódosítás történt, mint 2020-ban. A leginkább drasztikus lépés a JPMorgan elemzőjétől érkezett, megerősítve azt a tapasztalatot, hogy az amerikai bankházak szívesen gondolkodnak végletekben, legalábbis élen járnak a szélsőséges célárakban és módosításokban. Elsőként a HSBC lépett, a bank 19 800 forintra vágta vissza a célárat, számításaik szerint az akkor a jelenleginél sokkal súlyosabb háborús konfliktus hatása 3700 forintot jelent az OTP árfolyamában. Mivel a bankpapír ennél sokkal nagyobbat esett, az HSBC továbbra is vételre ajánlja a tegnap 13 ezer forint fölé is felkapaszkodó részvényt (ilyen magasan utoljára március 17-én járt a kurzus).

A keddi meredek OTP árfolyam-emelkedés már látótávolságba hozta a JPMorgan elemzőjének 13 250 forintos célárát . Az amerikai elemzőház óriási meglepetésre 27 775 forintról vágta vissza a fenti szintre a célárat, szinte még azt sem várták meg, hogy a részvény igazán kiesse magát (a mélypont 9500 forint volt). Szerintük a túl magas orosz és ukrán kitettség miatt az OTP jelentős céltartalékolásra kényszerül, így úgy gondolják, a tavalyi 456 milliárd forint nettó eredmény után a bankcsoport idei profitja alig haladja meg a háromszázmilliárd forintot. Az orosz piaccal kapcsolatban továbbra sincs végleges döntés, a bank vezetői nem finanszírozzák tovább az ottani érdekeltséget és a helyzetet elemezve a kivonulást is fontolóra veszik. 

A háború egyik következményeként az egekbe szökő olajár hatására a tenyerükön hordozzák a Molt az elemzők. Még meg sem érkezett a váratlanul magas, részvényenként 300 forintos osztalék híre, sorra jöttek a céláremelések. Az HSBC csak 100 forintot tett a célárra, amely most 3600 forint, a Wood viszont 2224-ről emelt 3123 forintra, az orosz Renessaince Capital viszont 3500 helyett 4200 forintos árfolyamot (ami természetesen új rekordot jelentene, a csúcs 3876 forint volt) sem tart elképzelhetetlennek.

A Richter is rendelkezik orosz, illetve ukrán kitettséggel, így az elemzők egy része beárazta ezeket a kockázatokat. A HSBC szerint 9100 forint helyett 7800 forint a reálisabb várakozás, a Concorde vezető elemzője pedig 1100 forinttal 9805 forintra vette vissza a Richterre megállapított célárat.