Szerbiai kampány kevés gazdasági ígérettel

A hatalmon lévő párt képviselői az elmúlt évek gazdasági sikereinek folytatását ígérik, az ellenzékiek retorikájának középpontjába a hazai vállalkozások támogatása került, a külföldiekkel szemben. 

Az állam ellenőrzés alá vonta az üzemanyagárakat és az alapvető élelmiszerek árát. Ennek ellenére a legtöbben úgy vélik, nem az lesz a kérdés hamarosan, hogy olcsóbban juthatnak-e hozzá, hanem hogy lesz-e egyáltalán üzemanyag, egyelőre azonban áruhiányról sehol sem lehet beszélni. 

A legtöbben 95-ös oktánszámú benzint, vagy gázolajat tankolnak. Utóbbi ára 200 dinár (mintegy 610 forint), a benziné 176 dinár (560 forint) literenként. Mivel Magyarországon most olcsóbban lehet tankolni, a határ menti településekről átjárnak üzemanyagért. 

A kőolaj szállítása Szerbiába elsősorban csővezetéken, azaz a JANAF olajvezetéken keresztül történik, mely a horvátországi Omišalj kikötőt köti össze a Transnafta vállalat szállítási rendszerével. 

A horvát cég azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU által március 15-én elfogadott negyedik szankciós csomag a JANAF és a szerb kőolajipari vállalat, a NIS közötti szerződésre is vonatkozik, mivel a szerbiai cég többségi tulajdonosa a Gazpromnyeft orosz vállalat. Korábban arról cikkeztek a lapokban, hogy Szerbia megvásárolná az oroszoktól a NIS-t, de egyelőre nincsenek konkrétumok ezzel kapcsolatban. 

Szerbia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatai dinamikusan fejlődtek az utóbbi években. Az ország első számú kereskedelmi partnere Németország, második Olaszország, Magyarország feljött az ötödik helyre a rangsorban.

2010-hez képest a két ország közötti árucsere-forgalom 200 százalékos növekedést mutat, 2020-ban a járvány ellenére is 3 százalékkal bővült. Tavaly pedig ez a bővülés meghaladta a 40 százalékos szintet is.

Oroszországba elsősorban almát szállítottak Szerbiából nagy mennyiségben. A termelők most attól tartanak, ez a jövőben nem lesz lehetséges. 

Szerbiában az elmúlt félévet gazdasági szempontból a kedvezőtlen események sorozata jellemezte. A szerbiai energiaválságot a globális fejlemények okozták, amihez most hozzájárulhatnak a szállítási problémák a horvát olajvezetéken keresztül. Az energiaszektorban a problémákat csak tetézte, hogy több üzemzavar is volt a szerbiai hőerőművekben és bányákban, ezért a tél folyamán az áram egy részét is külföldről kellett importálni.

Szerbia 2021 végén hazaszállította az összes külföldön tartott aranyát. A Szerb Nemzeti Bank szerint 37,2 tonna nemesfémről van szó, közel 2 milliárd euró értékben. Ez az ország teljes devizatartalékának csaknem 12 százalékát teszi ki. A szerb illetékesek a lépést természetesen azzal magyarázták, hogy szeretnék megőrizni az ország stabilitását a globális feszültségek közepette. Valójában most úgy tűnik, hogy az utóbbi évek aranyvásárlása ésszerű döntésnek bizonyult, hiszen a fém nagy részét 1600 dolláros áron vették, a napokban viszont már majdnem 2000 dollárba került egy uncia arany. Szerbia az utóbbi tíz évben több mint kétszeresére növelte aranytartalékait. A jelenlegi államadósság körülbelül 30 milliárd euró, vagyis a GDP kevesebb, mint 60 százaléka. A februárban mért éves infláció 8,8 százalék volt, elsősorban az élelmiszerek, és az üzemanyagok drágultak.