Egyre több alternatív befektetés kerül az alapkezelők célkeresztjébe

A klasszikus, nagy, hagyományos alapkezelők, mint például a BlackRock, az Invesco vagy a PGIM, az utóbbi időben jelentősen növelik úgynevezett alternatív befektetéseik arányát, vagyis elszakadnak a klasszikus részvény-kötvény vonaltól.

Hozamvadászat

Az AllianceBernstein például a közelmúltban jelentette be, hogy a CarVal Investors felvásárlását követően 50 milliárd dollárt fordít ilyen invesztíciókra. A Franklin Templeton a Lexington Partners nevű céget vette meg (1,75 milliárd dollárért), és 200 milliárdot szeretne alternatív eszközökbe fektetni. A világ egyik legnagyobb alapkezelője, a BlackRock az elmúlt öt évben megduplázta, 265 milliárd dollárosra növelte alternatív portfólióját. Vezérigazgatója, Larry Fink a részvényeseknek a múlt héten írt levelében közölte is, hogy a magánpiacokban látja a nyereségbővülés legfőbb hajtó-erejét. Az alapok ezek szerint nagy fantáziát látnak többek között a privát hitelezésben, az ingatlanszektorban, az infrastrukturális beruházásokban, a különböző nem nyilvános társaságokba történő invesztícióban. Az alternatív befektetések vonzerejét az is növeli, hogy a várakozások szerint a részvény- és a kötvénypiacok az idén különösen volatilis időszak elé néznek. Ezzel párhuzamosan az elmúlt évek tőzsdei szárnyalása folytán a vagyonukat gyarapított invesztorok stabil és hosszú távon is nyereséggel kecsegtető befektetéseket keresnek.

Kényszerhelyzetben

A Boston Consulting Group (BCG) felmérése szerint globálisan nagyjából 15 ezer milliárd dollár az alapok által kezelt „alternatív” vagyon, ami a teljes kezelt vagyon nagyjából 15 százaléka. A stratégiai tanácsadó várakozásai alapján ez 2025-re 22 ezer milliárdra, 16 százalékos részarányra gyarapodik. A bővülő alternatív piac kényszer, de kitörési lehetőség is az alapkezelők számára, amelyeknek létfontosságú a bevételek növelése, ugyanis általános tendencia az alapkezelői díjak csökkenése. Az alternatív formák abban is segíthetnek a klasszikus alapoknak, hogy megtörjék vagy legalábbis visszaszorítsák a passzív, például ETF-ekbe fektető alapok hegemóniáját. Az Investment Company Institute nevű szervezet adatai szerint az elmúlt nyolc évből hétben csökkent a klasszikus alapokba nettó értelemben beáramló tőke. Az alternatívok ugyanakkor magasabb díjazással dolgoznak, viszont a hozam is nagyobb, jellemző rájuk a teljesítmény-arányos díjszabás. A BCG szerint az alapkezelői szektor árbevételének a 42 százaléka származik az alternatív befektetésekből – ez a várakozásaik alapján 2025-re 46 százalékra emelkedik.

Csökkenő díjak

A Morningstar felmérése szerint az alapkezelői díjak az elmúlt három esztendőben szinte folyamatosan csökkentek, ahogy egyre népszerűbbé váltak a passzív, indexkövető alapok. A hagyományosak kénytelenek voltak felvenni a versenyt, és maguk is mérsékelték a díjaikat. A Morningstar által vizsgált 26 fejlett tőkepiac többségére jellemző volt ez a trend. Az amerikai piacon például 2010 óta több mint 25 százalékkal mérséklődtek az alapkezelési díjak. Vannak azonban olyan országok/területek is, ahol változatlanul a bankok dominálják az alapkezelői szegmenst – ilyen például Olaszország, Hongkong vagy Szingapúr. Ezeken a helyeken sikeresen őrizték meg árazási erejüket az alapok, a díjak magasak maradtak. Az egyik leghatékonyabb piac a holland; itt a részvényalapok esetében a medián 0,55–0,77 százalék. Olaszországban ugyanez a ráta már 1,93–2,13 százalék. A felmérés szerint a hollandiaiak után az ausztrál és az amerikai alapkezelők kínálják a legkedvezőbb díjakat.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!