Eladási hullám söpört végig az európai alapokon

Az európai alapkezelői szektort sem hagyták érintetlenül az év elejétől egyre inkább erősödő inflációs és kamatemelési félelmek, valamint a februárban kirobbanó orosz-ukrán háború, miközben az elhúzódó pandémia hatásai is érződtek még a piacokon. A borúsra forduló piaci környezet és a korábbinál kevésbé kiszámítható gazdasági kilátások nyomán a kontinens befektetői

az első negyedévben 88,6 milliárd euróval csökkentették különböző eszközökben meglévő kitettségüket a Refinitiv Lipper adatai szerint.

A kockázatkerülés a megugró piaci volatilitás és a tőkepiacokra leselkedő veszélyek szaporodása mellett egyáltalán nem meglepő, az ugyanakkor mindenképp figyelemre méltó, hogy leginkább az egyébként menekülőeszköznek tekintett pénzpiaci alapjaikon, illetve a hagyományosan ugyancsak kevésbé rizikós kötvényeszközeiken adtak túl az európai befektetők, miközben a nagyobb kockázattűrést igénylő és hosszabb lejáratú vegyes és részvényalapokba a korábbinál kisebb mértékben, de tovább áramlott a friss tőke az első negyedév során.

Három hónap alatt közel 114 milliárd eurót váltottak vissza a könnyű hozzáférhetőségért cserébe minimális hozamot kínáló pénzpiaci alapokból, ami az adatszolgáltató szerint annak a jele, hogy a megugró infláció elől igyekeznek megvédeni portfólióikat a befektetők. Szintén erre utal a kötvényalapokból kiáramló ugyancsak jelentős, bő 45 milliárd eurós pénzmennyiség is, a kötvényhozamok ugyanis aligha tudnak komolyabb reálhozamot kínálni az elszálló pénzromlás mellett.

Az év eddigi legnagyobb nyertesei így a többféle eszközből építkező vegyes alapok, melyek 32,1 milliárd eurónyi tőkét tudtak becsatornázni. 

A terméktípus iránt ráadásul hónapról hónapra nő a kereslet, a januári 5 milliárd és a februári 8 milliárd eurós értékesítés után múlt hónapban már közel 19 milliárd eurót helyeztek el ide. Pozitív negyedévet zártak a részvényalapok is 28 milliárd eurót meghaladó tőkeinjekcióval, ám a vegyes alapokkal ellentétben itt csökkenő trend érvényesül. A jelentős, 38,6 milliárdos év eleji betárazás után jelentősen visszaesett az igény ezekre a kockázatosabb termékekre, márciusban pedig már a nagyobb tételben adták a részvényalapjaikat az európaiak.

Az előbbieknél jóval apróbb eszközállományú terméktípusok közül az ingatlanalapok értékesítése stabilan pozitív maradt, az árupiaci befektetések iránti kiemelt kereslet viszont márciusra elillant az olaj- és gázárak tetőzésével.

Érdemes kitérni arra is, hogy míg a hagyományos befektetési alapokból 127 milliárd euró távozott, addig a tőzsdén kereskedett alapokba (ETF-ek) a piaci hullámzások közepette is jelentős mennyiségű, 38,3 milliárd eurós friss tőke érkezett. A zömében passzív, indexkövető termékek népszerűsége a piaci turbulencia idején már-már megszokott, a pandémia kezdetén is hasonló tendencia volt ugyanis megfigyelhető. Ez annyiban érthető is, hogy az ETF-ek két legfőbb jellemzője az átláthatóság és az állandó likviditás (hiszen tőzsdén bármikor eladható és megvásárolható termékről van szó), ezek a tulajdonságok pedig leginkább a bizonytalan piaci környezetben jönnek kapóra a befektetőknek.