Hernádi Zsolt: Nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz olajról

Csütörtökön tartja éves rendes közgyűlését a Mol. Az olajtársaság részvényesei a tavalyi beszámoló elfogadása mellett az utóbbi évtized legjelentősebb, közel 242 milliárd forint összegű osztalék kifizetéséről dönthetnek. A juttatás egy részvényre vetítve 300 forintot jelent, ami az utóbbi hetekben nagyot ralizó árfolyam mellett is több mint 10 százalékos hozamot biztosít a befektetőknek.

A közgyűlés délelőtt Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató napirend előtti felszólalásával indult, melyben a tavalyi eredményeket és a jelenlegi piaci környezetet értékelte a vállalatvezető.

Olyan események zajlanak a világban, melyek messze túlmutatnak a Mol működésén, de messzemenő következményei vannak a társaságra is

– kezdte beszédét az orosz–ukrán háborúra utalva a Mol-vezér.

Nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz olajról

Hernádi Zsolt szerint a háború miatt újra elsődleges fontosságú a Mol-csoport felelőssége a magyar és a régiós ellátásbiztonság fenntartásában. A Molnak is ki kell venni a részét az energiaválság kezeléséből. A társaság mindenben betartja az Európai Unió által meghozott szankciókat.

Az orosz energiaimport esetleges szankcionálása ezzel együtt más kérdés – húzta alá.

Elmondta: Magyarország és Közép-Európa nincs olyan helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz energiahordozókról, mivel ez nagy megrázkódtatást okozna. Ez nem ideológiai, hanem logisztikai, kémiai kérdés, a társaság finomítóit ugyanis az orosz olaj feldolgozására tervezték. Ennek kiváltása nem kevés pénzt és időt igényel.

Egy teljes orosz embargó esetén a Molnak 2–4 évre lenne szüksége, hogy biztosítani tudja a jelenlegi igényeket, és mindez 500–700 millió dollárt igényelne.

A vezérigazgató szerint ezért a szankciók nem mehetnek a legkiszolgáltatottabb, tengerparttal nem rendelkező országok rovására, olyan megoldást kell találni, amely a legjobb Kelet-Közép-Európának és elfogadható az Európai Uniónak is.

Az energiaár-emelkedés nem a háborúval kezdődött, az extrém árkörnyezet az idén még biztosan velünk marad, lecsengése pedig függ attól, hogy meddig húzódik a háború. A volatilitás csitulhat, de magas szinten rögzülhetnek az árak, a normalizálódásra legalább két évet kell várni.

Nem fenntartható az üzemanyagár-sapka

A kormány által előző nap július elsejéig meghosszabbított üzemanyagárstopról Hernádi elmondta, az átmeneti megoldás lehet, de középtávon nem fenntartható az árszabályozás. Előbb-utóbb ki kell vezetni ezeket a kormányzati intézkedéseket, mert áruhiányhoz vezetnek. „Vissza kell térni a normalitáshoz” – húzta alá a Mol vezetője.

A brent–ural árkülönbségből adódó jelenlegi nyereséget elviszi az ársapka, s ha ez tartósan így marad, akkor a beruházásokra jut kevesebb. Mindezt azonban elsősorban energiabiztonsági kérdésnek, és csak másodsorban profitkérdésnek tekinti a társaság.

A vállalat egyébként tegnap jelentette be, hogy egy 22 millió euró értékű, 10 megawatt kapacitású zöldhidrogén-beruházást hajt végre a Dunai Finomító területén, melynek révén 16 százalékkal csökken a Mol szén-dioxid-kibocsátása 2023-tól.