Az utolsó jegybanki milliárdokra is lecsaptak a cégek

Április végére az utolsó milliárdok is elfogytak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési kötvényprogramjában (NKP) rendelkezésre álló összesen 1550 milliárd forintos keretből. A 2019 júniusában útjára indított, többször is kibővített jegybanki program ezzel szűk három év alatt kifutott, a kedvező finanszírozást kereső cégeknek innentől más forrás után kell nézniük.

Az utolsó milliárdokért folyó verseny az év eleji nagy roham és az orosz–ukrán háború februári kirobbanását követően jelentősen alábbhagyott, igaz, ekkorra már alig több mint 40 milliárd forint maradt a rendszerben. Utolsóként a napelemparkokat üzemeltető PolSolar Kft., valamint a majdnem 200 éves kozmetikai és vegyipari cég, a Caola Zrt. tartott aukciót. A higiéniai cikkeket gyártó vállalat 7,5 milliárd forintos kötvénycsomagjából az MNB 5,25 milliárdot jegyzett le, az ambiciózusabb terveket szövögető, 70 milliárdos kibocsátást végrehajtó napelemes társaságtól pedig 32,5 milliárdért vásárolt.

Az elmúlt három év mérlege 118 kötvényaukció, amelyek során összesen 87 társaság, illetve szervezet tudott átlagosan 32,5 milliárd forint forrást bevonni. A jegybank egy kibocsátónál átlagosan 17,8 milliárdot fektetett be. A vállalatok összesen 2829 milliárd forintnyi forráshoz jutottak az NKP-n keresztül, az MNB vásárlásait a piaci befektetők 1279 milliárddal egészítették ki. A legtöbb esetben – 95 alkalommal – a tízéves futamidőt választottak a vállalatok.

A legkedvezőbben – fix 1,1 százalékos éves kamat mellett – a Mol tudott forrást bevonni, a legmagasabb, 6,8 százalékos éves kamatot pedig az utolsóként piacra lépő PolSolar papírjai fizetik. A vállalati kötvények kamata egyébként jól követte a hozamkörnyezet emelkedését, 2019-ben még átlagosan 3 százalék alatti kamattal is forráshoz lehetett jutni, az idén viszont már legalább 5 százalékos kuponnal keltek el a vállalati kötvények. Azok jártak tehát jól, akik nem halogatták sokáig a kötvényaukciót. A kibocsátók közül 14 cég duplázott, további fél tucat három aukciót tartott, az ingatlanfejlesztő Futureal Holding pedig egyedülálló módon négy alkalommal is beállt a sorba.

A kínálkozó lehetőséggel egy tucat tőzsdei cég is élt, a blue-chipek mellett olyan kisebb feltörekvő társaságok is, mint az Alteo, az AutoWallis vagy a Masterplast. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégeknél landolt az összes bevont forrás bő negyede, 788 milliárd forint. 

Egyedüli állami cégként az MVM is piacra vitt 55 milliárd forintnyi kötvényt, ennek közel a harmada landolt az MNB-nél. Bár az NKP deklarált célja a hazai vállalatok adósságainak diverzifikálása volt, egy rövid ideig a Különleges munkavállalói résztulajdonosi program szervezetei (KMRP) számára is megnyílt az út a kedvező finanszírozáshoz. Ezzel az OTP és a Mol munkavállalói csoportjai éltek is, esetükben részvényvásárlás fedezetéül szolgált a jelentős volumenű kötvénykibocsátás. Az olajcégnél működő két KMRP 112 milliárd, a nagybank munkavállalói szervezetei pedig csaknem 140 milliárd forintos jegybanki befektetéshez jutottak, ezzel a program legnagyobb nyertesei közé tartoznak. Az MNB ráadásul a megengedett legnagyobb, 70 százalékos kitettséget vette fel az érintett kötvénysorozatokban.

Összevetésül: a messze legnagyobb forrásidényű 4iG 389 milliárdos kötvénycsomagjából valamivel több, mint 84 milliárdot jegyzett le az MNB. A nagyobb kibocsátók közé tartozik még a Futureal Holding 118 milliárd, a Nestlé Hungaria 117 milliárd, valamint az energiaitalokat gyártó Hell Energy 97 milliárd forintos forrásbevonással. Megtalálhatták számításaikat a szerényebb igényű cégek is, egytucatnyi vállalat elégedett meg 3 milliárdnál kisebb összeggel.