Immár hivatalossá vált, hogy a Sony és a Honda 2025-től közös elektromosautó-gyártásba kezd, a két cég megpecsételte előzetes megállapodását, és fele-fele arányban megalapította a program végrehajtásáért felelős vegyesvállalatot. Sok pénzt ugyan egyelőre nem tesznek bele, a 37,5-37,5 millió dolláros hozzájárulásuk az autóipar fejlesztési és gyártási költségeit tekintve aprópénznek számít.
Igaz, a Honda járműipari tapasztalatát és gyártókapacitásait, illetve a Sony eddig végzett mobilitástechnológiai fejlesztését nézve kiindulási alapnak ez épp megfelelő. A Sony a szenzorok és az önvezető technológiában szerzett jártasságát akarja pénzre váltani, ehhez keresett jó ideje hozzá méltó színvonalon dolgozó partnert.
A szórakoztatóelektronikai s technológiai óriáscég egyébként elsőként a januári Las Vegas-i szórakoztatóelektronikai vásárhoz (CES) kapcsolódó sajtóeseményen jelezte, hogy leányvállalatot hoz létre Sony Mobility néven az e-autó-piaci lehetőségeinek feltérképezésére, akkor a lehetséges partnerét még nem nevezte meg. Erre márciusban került sor, a Sony Honda Mobility cégnevet is akkor fedték fel.
A közös vállalatnak Mizuno Jasuhide, a Honda egyik topmenedzsere lesz az elnök-vezérigazgatója, míg Kavanisi Izumi, a Sony ügyvezető alelnöke az üzemeltetésért felel majd. A Honda – akárcsak a többi nagy japán autógyártó, a Nissant leszámítva – eddig nem törte magát az elektromos autók fejlesztésében, miközben a világ elszaladt mellettük.
A villanyautók iránti igényt egyrészt a klímavédelem s vele a fosszilis üzemanyagokról való lemondás igénye, másrészt a technológiai fejlődés, harmadrészt pedig a valós fogyasztói kereslet meglódulása hajtotta. Ehhez képest a Honda ma is egyetlen villanyautó-modellt kínál, a Honda e-t, igaz, rohamtempóban igyekszik behozni lemaradását, s 2030-ig harminc vadonatúj modellt dob piacra és évi kétmillió darabos gyártókapacitást épít ki.
Ahogy a Toyotára, úgy a Hondára is erős befektetői nyomás nehezült az utóbbi időben, újabb lökést adva ahhoz, hogy felgyorsítsák haladásukat a karbonsemlegesség felé vezető úton. Ennek jegyében kötöttek megállapodást az év elején a General Motorsszal egy új, közös platform megépítésére elektromos autóik számára.
Ezekre elvileg alacsonyabb árfekvésű felépítményeket terveztek, bár az kérdés, hogy a városi terepjárók (SUV) milyen alapon sorolhatók ebbe a körbe. Azt viszont tény, hogy a GM és a Honda első e-SUV-jait 2024-től már gyártani szeretnék, természetesen elsőként az ilyen autók iránt rendkívül fogékony amerikai fogyasztókat megcélozva. Nem tudni viszont, hogy mi lesz a Sony elektromos hajtású tanulmányautóinak a sorsa. Josida Kenicsiro, a Sony elnök-vezérigazgatója a januári CES-en a libbentette fel a fátylat a Sony első város terepjárója, a Vision-S 02 prototípusáról, amelyet ugyanarra az elektromos platformra építettek, mint a korábban bemutatott Vision-S 01-es kupét.
A közös vállalat megalapításának bejelentésére a Honda részvényárfolyama 2,8, a Sonyé 3,2 százalékkal gyengült a tokiói tőzsdén, melynek vezető indexe, a Nikkei 1,7 százalékos mínuszban fejezte be a pénteki kereskedést. Az esésnek azonban más oka van, a világ vezető jegybankjai sorra emelték kamataikat a héten, s a piac attól tart, hogy az infláció elleni küzdelemre adott monetáris válasz aláássa a gazdasági fejlődést, recesszióba döntheti a világot. A japán jegybank azonban kivételnek számít, a BoJ pénteki kamatdöntő ülésén nem nyúlt a –0,1 százalékon tartott alapkamatához, igaz, senki sem várt tőle érdemi lépést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.