Döntöttek a magyarok az egykori szuperállampapírról

Június végéig 3583 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága fél év alatt – olvasható az Államadósság Kezelő Központ havi monitoringjelentéséből, amit pénteken publikáltak . Az adósság emelkedéséhez alapvetően négy dolog járult hozzá:

• 1522 milliárd forint volt a nettó forintkibocsátás,
• a devizakibocsátás 1186 milliárd forinttal növelte az államadósságot,
• a forint gyengülése a devizaadósság forintban számított értékét 665 milliárd forinttal növelte,
• a deviza-keresztárfolyamok változása miatt bekövetkezett market-to-market betétállományok növekedése 209 milliárd forintot tett ki.

Így a december végi 40 697 milliárd forintos államadósság június végére 44 280 milliárdra emelkedett. Ezen belül a devizaadósság aránya 20,6 százalékról 23,1-re nőtt, és június végén 10 246 milliárd forintot tett ki. A növekedés hátterében a júniusban megvalósított devizakötvény-kibocsátások állnak: június 8-án 3 milliárd dollár, valamint 750 millió euró értékben bocsátott ki kötvényeket az ÁKK. 

A forintadósság 33 643 milliárd forintra nőtt, ebből 10 087 milliárd volt a lakosság kezén lévő állampapír. 

Nagyon megnőtt a kereslet az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírra, amelyből 3420 milliárd forintnyi van lakossági befektetőknél. A Magyar Állampapír Pluszból rengeteget visszaváltottak a magyarok: fél év alatt 1288 milliárddal 4659 milliárd forintra esett vissza az állomány. 

A külföldi befektetők magyar állampapír-állománya június végén 4644 milliárd forint volt, és egy hónap alatt 751 milliárddal csökkent. Az állomány átlagos futamideje 6,5 év.