Új típusú munkaerőhiányhoz vezet a robotizáció a bányászatban

Miközben hagyományos munkahelyeket számol fel a termelés automatizálása, a robotizációban előrehaladott ágazatoknak új kihívással kell szembenézniük. Egyre nehezebb képzett dolgozókat találni a csúcstechnológia működtetéséhez.

Nyugat-Ausztrália távoli sarkában üzemel a Rio Tinto bányavállalat legmodernebb üzeme, ahol az automatizálás révém a karantén idején sem voltak nagyobb fennakadások, pedig a határzár miatt a külföldi vendégmunkások nem tudtak eljutni a munkahelyükre. Ám a gépkezelők és a kétkezi munkások kizárása a termelési folyamatból egészen új gondokkal szembesíti a HR-eseket. A bányavállalat adatelemzésben jártas és a mesterséges intelligenciához értő specialistákért versenyez az IT-cégekkel. És ez a szokatlan terep azzal a veszéllyel jár, hogy a korábbinál magasabb szintekre hajtja fel az ágazati béreket.  

A Rio Tinto Gudai-Darri bányájában vezető nélküli teherautók szállítják vasércet, de robotok továbbítják a mintákat a telep laboratóriumába, s kitermelt ércet szintén vezető nélküli vonat viszi ki a bányából. A gépek üzemeltetéséhez és karbantartásához a Rio Tinto nagyjából hatszáz munkást foglalkoztat a helyszínen és több mint hetven embert egy irányítóközpontban Perth állam fővárosában, mintegy ezer mérföldre a kitermeléstől. 

A bányamunkások most sokkal nagyobb valószínűséggel vesznek kézbe egy tabletet, mint egy villáskulcsot– mondta a The Wall Street Journalnek Simon Trott, a Rio Tinto ágazati vezetője.

A technológia fejlődése 2030-ra öt bányászati munkahelyből négyet fog átalakítani az EY 2019-es becslése szerint. Egyre többen dolgoznak a távoli operációs központokban, a fejtést és a szállítást azonban mindinkább a robotok uralják. A tehergépjármű-vezetőket és a fúrókezelőket autonóm flottaüzemeltetők, adattudósok és rendszermérnökök váltják fel.