Az EU-pénzekkel kapcsolatos bejelentés nem taglózta le a forintot, sőt

Fontos tényezővé lépett elő idén a forint szempontjából az uniós pénzek késlekedése a kamatemelések, háború és energiaválság zaklatta devizapiacokon, ezért sokan várhatták igatottan a hétfői piacnyitást, miután vasárnap Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa közölte: a három magyar operatív program 65 százalékának, vagyis összesen 7,5 milliárd eurónyi forrásnak a befagyasztását javasolja az Európai Bizottság. A forint mozgásából kiolvasható, miképp értékeli a piac az első hallásra sokkoló hírt, és az látszik: a befektetők nem gondolják, hogy a forint számára eljött volna „az igazság pillanata”.

A forint az euró ellen 404,5 körül mozgott a korai kereskedésben, hajszálnyival erősebben a péntek délutáni zárásnál.

A múlt héten már lehetett tudni, hogy a hét végén bejelentés érkezhet a Brüsszel Budapesttel és Varsóval folytatott „jogállamisági vitája” miatt visszatartott uniós pénzekről, és a forint árfolyama meg is kóstolta a 409-es szintet, de már pénteken észak felé indult, holott a közép-európai devizák számára normális esetben irányadó euró-dollár kereszt nem adott erre szignált. A pénteki hazai zárás és a hétfői nyitás közti alacsony forgalmú nemzetközi kereskedésben is volt árfolyammozgás, a forint csigalassúsággal, 403,2 környékéről a 405,6-os régióba gyengült, és ezt a folyamatot Hahn bejelentése se tudta meggyorsítani.

Ezt követte a meglepetés: a bejelentés után, hétfőre virradóra az árfolyam egészen 403,6-ig ereszkedett vissza, mielőtt némileg meghátrált a dollár megújult erősösédének nyomása alatt. 

Az EU-pénzek ügye visszatérő eleme volt az idei forintpiaci jelentéseinknek, de még többször kívánt említést, hogy az „alapszelet” az euró-dollár mozgás adja: a dollár erősödése az idén nyomást gyakorolt az euróra és a hozzá kötődő közép-európai devizákra is, amelyeknek a gyengülését a jegybankok kamatamelései és devizapiaci intervenciói fékezték. A forintra többletnyomást gyakorolt a visszatartott pénzek ügye, az erős függés az ukrajnai háború és a szankcióváltások közepette megdrágult és bizonytalanná vált orosz energiaszállításoktól és az ukrán háború földrajzi közelsége.

Ami az EU-pénzeket illeti, a forint árfolyama a bizonytalanságot korábban már beárazta, és a mostani árfolyammozgásokból úgy tűnik, a Hahn bejelentését hozó vasárnapot a piaci résztvevők nem tekintik a forint számára „ítéletnapnak”. 

A pénzek befagyasztásáról ugyanis most sem született döntés, Brüsszel időt adott a magyar kormánynak:  a büntetés élesítéséről a tagállamok kormányainak kell szavazniuk, és az Európai Bizottság azt javasolja, hogy november 19-ig még várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat. Navracsics Tibor, az uniós tárgyalásokat vezető miniszter azt közölte: nincs jelentőségük a kilátásba helyezett szankcióknak, hiszen Budapest tartani fogja, amit ígért.

Ami a hétfői forintkereskedést illeti: az euró gyengülése a dollárkeresztben a hüvelykujjszabály szerint a régiónk devizáinak a gyengülését kellene hogy okozza, a mozgásukat befolyásoló tényezőkosárból azonban ki kell emelni egyet, ami szintén visszatérően beleszól az ügyletekbe, és ez történhet hétfőn is. A régió devizái nagyon gyakran követik a földgáz nemzetközi árának bakugrásait: a nagy emelkedések gyengítik, az áresések segítik őket. Az egy hónapos szállítású holland TTF földgáz ára hétfőn reggel 7,5 százalékos csökkenést mutatott, ami kiegyensúlyozta a negatív hírek hatását. A forinthoz hasonlóan mozgott a lengyel zloty is hétfőn.

Megemlítendő, hogy az energia- és a devizapiacokon is rendkívül könnyen fordult a hangulat az elmúlt hónapokban, és a Federal Reserve küszöbön álló újabb kamatemelése a szerdai ülésén például olyan esemény lehet, ami megint déli irányba tolhatja a régiós devizákat.