A 7,7 százalékos októberi amerikai éves inflációhoz képest igen gáláns ajánlattal garantálja a munkabékét a pilótafülkében a Delta Air Lines menedzsmentje, amely a napokban 34 százalékos kumulatív béremelési javaslatot tett le a pilótákat tömörítő szakszervezet asztalára. Igaz, ezt a pluszpénzt négy évre elosztva kapják meg a pilóták, akik a bértárgyalásokat lezáró szerződéssel iparági sztenderdet állíthatnak fel, alaposan feladva a leckét a piacvezető American Airlines és a harmadik helyen álló United Airlines vezetőinek, akik nyilván ennek ismeretében készülhetnek a jövő évi béralkura.
Sőt, a Delta dolgozói azt is elérték, hogy bérüknek legalább 1 százalékkal mindig magasabbnak kell lenniük a két fő riválisuknál megállapított átlagnál, ami akár újabb bérkorrekciókat is eredményezhet. A Deltánál október végén vált világossá a helyzet, amikor is a légitársaságnál működő pilóta-szakszervezet megszavaztatta tagjait, akik elsöprő, 99 százalékos támogatottságukról biztosították az érdekképviseletet egy egészséges bérmegállapodás tető alá hozásában.
A 15 ezer Delta-pilóta az ehhez nyomatékként szolgáló munkabeszüntetést is helyeselte – amennyiben arra szükség lenne. Erre azonban csak akkor került volna sor, ha a munkaadó és a szakszervezet között közvetítő mediációs testület úgy látja, már kimerítettek minden rendelkezésre álló lehetőségeket a bérvita tárgyalásos rendezésére. Most azonban a munkavállalók voltak kedvezőbb tárgyalópozícióban, hiszen
a koronavírus-járvány lecsengését követő utazási boom akkora keresletet generált, hogy a légitársaságok alig győzték kielégíteni az igényeket.
Ezzel párhuzamosan kínálati sokkal is szembesülhettek, ugyanis a pandémia idején elbocsátott vagy tömegével nyugdíjazott pilóták pótlása égetően fontossá vált a feszített menetrend közepette. A Deltánál 1800 pilótát nyugdíjaztak akkor. Ráadásul a Deltánál 2019 óta nincs kollektív bérmegállapodás, azóta ad hoc döntésekkel próbálják fenntartani a munkabékét, ami frusztrálja a dolgozókat.
Most viszont, hogy a pandémia masszívan veszteséges időszakát a nyáron már felváltotta a profittermelés, a dolgozók elérkezettnek érezték az időt követeléseik megfogalmazására. A Reuters birtokába került szerződéstervezet szerint 2025 végéig 7,2 milliárd dollár pluszpénzhez jutnak a Delta pilótái, akik az aláírás pillanatától azonnali 18 százalékos béremelésben részesülnek, amit jövőre egy 5 százalékos, az utána való két évben pedig 4-4 százalékos korrekció követ.
Sőt, a pilóták „aláírási bónuszként” egy összegben megkapják a 2020 és a 2022 közti teljes keresetüknek a 22 százalékát, ami extra motiváció a szerződés mielőbbi ratifikálására.
A megállapodástervezet 10 hét (nem 10 nap) fizetett szülési szabadságról, két hét fizetett szülői szabadságról és a munkavállalói egészségbiztosítási díjak mérsékléséről is rendelkezik.
A Deltánál kiharcolt bérmegállapodás alaposan felbátoríthatja az American és a United pilótáit. Az American Airlinesnál már elutasították a két évre felkínált, kétmilliárd dolláros kiadással járó 19 százalékos béremelési javaslatot, de a United extrákkal együtt több mint 14,5 százalékos novemberi csomagját is lesöpörték az asztalról, pedig a légitársaság magasabb túlóradíjakat és fizetett képzéseket is kínált mellé.
Kettejüknek, de a sorban mögöttük lévő amerikai légitársaságoknak is
alkalmazkodniuk kell majd az új helyzethez, a megemelt bérek okozta költségnövekményt ki kell gazdálkodniuk valahogy.
Ennek két módja van, az egyik a légitársaság többi költségelemének a revíziója és a kiadások csökkentése, a másik pedig a viteldíjak növelése, amit a jelenlegi magas inflációs környezetben nagyon indokolni sem kell.
A légitársaságok a kereslet magasan tartásában látják a megoldást, ugyanakkor a recessziós kockázatokkal is kénytelenek szembesülni, noha a kirobbanó sikerrel és bevételi rekordokkal zárult nyári szezont a foglalások alapján az átlagosnál erősebb téli holtszezon követ.
A Deltánál küszöbönálló pénzosztás azonban iparági szakértők szerint nem lesz ragályos, különösen nem az Egyesült Államok határain túl, mivel azt egyedi faktorok indokolták. Az egyik ilyen, hogy a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) kimutatásai szerint
Amerikában volt a leggyorsabb a pandémiát követő visszapattanás.
Szeptemberben a belföldi járatokra 0,8 százalékkal többen foglaltak jegyet, mint 2019 azonos hónapjában. Októberben ugyan 0,8 százalékos csökkenést mértek, de ez még így is messze jobb, mint a 22,1 százalékos globális szintű elmaradás a 2019-es forgalomtól. A nemzetközi járatoknál októberre 10 százalékosra csökkent a különbség a két évvel korábbi kihasználtsághoz viszonyítva.
A felpattanáshoz, a járatszám növeléséhez szükséges pilótákból a korábbi leépítések miatt krónikus hiány alakult ki, s az itteni, ágazati szinten a legszigorúbbak közé tartozó követelményrendszer miatt pótlásuk nehézkes. Az Oliver Wyman tanácsadó cég júliusi adatai szerint a földrészek közül
egyedül Észak-Amerikában van hiány pilótákból, ahol a betölthető álláshelyek száma eléri a nyolcezret.
Ahhoz, hogy egy pilóta alanyi jogon kezébe vehesse egy polgári repülőgép botkormányát, előbb meg kell szereznie a képesítést, ami eleve legalább 70 ezer dollárba kerül, majd egy légitársaságnál – alacsony bérbesorolással – 1500 órát kell teljesítenie különféle, a repüléssel kapcsolatos munkakörökben. Ezzel szemben a Lufthansánál vagy az EasyJetnél az engedély megszerzése után rögtön be lehet ülni a pilótafülkébe, a kapitány mellé.
A repülésbiztonsági hatóság (FAA) nem is hajlandó engedni a követelményekből, szeptemberben például elutasították a Republic Airways kérését, hogy a tanulóidőt csökkentsék 750 órára. A regionális légitársaságoknak reagálniuk kellett a nagyok pilótatoborzó kampányaira, ezért masszív béremeléseket hajtottak végre, hogy megtarthassák dolgozóikat. A Piedmont Airlines júniusban egyenesen megduplázta, 146 dollárra növelte kezdő pilótái, és 90-re első tisztjei órabérét, s példáját a többiek is követték.
Európában és Ázsiában felesleg van pilótákból, és az Oliver Wyman szerint a vén kontinensen 2025-ig, a Távol-Keleten pedig 2030-ig maradhat fenn ez az állapot.
A kínálati piac miatt a béremelések is meglehetősen szerények. Sőt, a Qantas ausztrál légitársaság fapados leányánál, a Jetstarnál két évre befagyasztották a pilótabéreket azzal az ígérettel, hogy 2025-ben kapnak 3 százalékot, s mellé 6850 amerikai dolláros bónuszt.
Jobban jártak a hongkongi Cathay Pacific pilótái a 2023-ra beígért 3,3 százalékos emeléssel, amelyet egyhavi keresetnek megfelelő bónusz egészít ki az év végén, ha sikerült a tervet teljesíteniük. Az Air France hangulatjavító lépéssel már szeptemberben 5 százalékkal feljebb srófolta a béreket, ezereurós bónusszal megspékelve, hogy a jövőre esedékes bértárgyalások jobb légkörben folyhassanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.