késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Közeleg a Kuroda-korszak vége, kérdés, mi lesz a szamurájokkal
Tavaly nyáron, az amerikai jegybankárok Jackson Hole-i konferenciáján, ahol Jerome Powell Fed-elnök hamisítatlan héja hangvételben beszélt, Kuroda Haruhiko, a Bank of Japan (BoJ)kormányzója még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy panelbeszélgetésben a hallgatóság soraiból felszólalva szinte galambként turbékolt. Azzal szembesítette a teremben ülőket, hogy a japán jegybank monetáris politikája homlokegyenest ellentétes az emelkedő kamatpályán haladó Fedével. Decemberben aztán a japán jegybank váratlanul duplájára, plusz-mínusz 50 bázispontra szélesítette a tízéves irányadó kötvény hozamingadozásának célsávját. Ezzel a szamurájkötvények is búcsút intettek a negatív hozamnak. Míg ma
a piacon már a Kuroda-korszak végéről beszélnek.
A befektetők immár az 50 bázipontos kilengést is keveslik, s egyre nagyobb nyomás nehezedik a jegybankra, hogy változtasson a monetáris politikáján. Már akár a most szerdán záruló ülésen is feloldhatják a szigorú hozamgörbekontrollt.
Kuroda Haruhiko jegybankelnöki évtizede arról szólt, hogy a Bank of Japan a lehető legalacsonyabb szinten tartotta a kamatlábakat egy olyan országban, ahol hagyományosan alig lehet inflációt csiholni – emlékeztet a The Wall Street Journal. Ám az idei évben a japán infláció várhatóan megközelíti a 4 százalékos szintet. És
az inflációs várakozás felszította a BoJ és a piacok parázsló vitáját.
Kedden az irányadó tízéves japán államkötvények hozama ismét kissé a BoJ által december 20-án meghatározott 0,5 százalékos plafon fölé emelkedett. A spekulánsok most arra fogadnak, hogy a jegybank vagy tovább emeli a plafont, vagy teljesen kinyitja a tetőt.
A BoJ véget vet a hozamgörbekontrollnak, amely céltartományba szorította a tízéves államkötvényhozamot – véli a Citi elemzője, Kiichi Murashima. Szerinte
a tengerentúlon sok befektető addig támadná a hozamplafont, amíg csak létezik.
Célja védelmében a BoJ nagy mennyiségben vásárol japán államkötvényeket. Januárban már több mint 17 ezermilliárd jen (nagyjából 132 milliárd dollár) értékben vásárolt állampapírokat, ami havi rekord. De a Bank of Japan már tavaly szeptemberben is az összes forgalomban lévő államkötvény felét birtokolta. Így a japán állam jelentős részben önmaga adósa. Persze attól nem kell tartani, hogy a vevői oldalon elfogy a pénze, mert annyi jent teremthet, amennyi szükséges. Ám
a BoJ vásárlásai anomáliákat okoznak a japán kötvénypiacon.
A tízéves kötvény 0,5 százalékos hozama, amelyet a Bank of Japan intervenciókkal karbantart, abnormálisan alacsony a többi hozamhoz képest. A húszéves kötvény hozama 1,365 százalék volt kedden, zavarba hozva a vállalati kötvénykibocsátókat, akik az államkötvényhozamokat referenciaként kezelik. Arról nem is beszélve, hogy a pénznyomdázás leértékeli a jent s gerjeszti az inflációt. A jen tavaly októberben 32 éves mélypontot ért el a dollárral szemben, s azóta csak a növekvő kamatvárakozások miatt rendeződött valamelyest a pénzpiac.
Sok a kérdőjel, és
a második ötéves mandátumát áprilisban záró Kuroda talán már nem is akar minden kérdésre választ adni.
Annál is kevésbé, mert Ide Singo, az NLI Kutatóintézet vezető részvénystratégája arra figyelmeztetett: ha a BoJ hagyja, hogy a tízéves hozam 1 százalékra emelkedjen, a kedden még 26 ezer pont felett záró
Nikkei részvényindex 23 ezer pont alá eshet.
Az is az új kormányzó – új politika lehetősége mellett szól, hogy miközben Kuroda a piaci működés mellett érvelt, folyamatos intervenciókkal harcolt a piac ellen. Aligha várható, hogy utolsó monetáris ülésén oldja fel monetáris politikája nehezen magyarázható ellentmondását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.