A Bank of Japan tavaly év végén a duplájára, plusz-mínusz 50 bázispontra szélesítette a 10 éves irányadó kötvény hozamingadozásának célsávját, ezzel lehetővé tette a további monetáris lazítás finanszírozását.
A váratlan, befektetőket valódi hideg zuhanyként érő bejelentés zuhanórepülésbe küldte a részvényindexeket egész Ázsiában, a kötvényhozamok ellenben kilőttek. Ahogy a találgatások is:
Eisuke Sakakibara, azaz Mr. Yen szerint szerint a döntés nyomán elérhető közelgésbe került a 120 jenes dollár árfolyam, illetve további hozamingadozási sávszélesítést is kilátásba helyezett.
A 120 jenes árfolyam valóban nem tűnik elképzelhetetlennek, az idei év elején a kurzus a 130-as szint alá is benézett, azóta azonban ismét gyengülésnek indult, aminek okai között a jövő héten érkező inflációs adatok és a lakosság költekezési hajlandóságának mutatói állhatnak. Az előbbi ugyanis 40 éves mélyponton lesz az elemzői várakozások szerint.
A decemberi éves inflációt 3,8 százalékra, a novemberi háztartási kiadások alakulását pedig mínusz 0,5 százalékra várják.
Az inflációs adat közel 41 éves mélypontot jelent, míg a háztartási kiadások 1 százalékkal maradhatnak el a várakozásoktól, hiszen ezt 0,5 százalékra számították az elemzők.
Folytatódhat a reálbérek csökkenése is, 8 hónapos sormintát követve. A mutató éves szinten 3,8 százalékos esést hozhat, ami a rekordinfláció mellett kifejezetten rossz fényt vet a japán gazdaság helyzetére, nem mellesleg az elemzői 2,8 százalékos várakozásokat is alaposan alulmúlja.
A nominális bérek emellett ugyan 0,5 százalékos emelkedést hozhatnak éves viszonylatban, de ez messze elmarad a 3 százalékos szinttől, amit a Bank of Japan ideálisnak tartana.
A 10 éves irányadó kötvény hozamingadozási célsávjának további szélesítésén túl erősen korlátozott a jegybank mozgástere. Kamatot ugyanis nem emelhet, mert a jelzáloghitelek és a kisvállalati kölcsönök túlnyomó része változó kamatozású, a monetáris szigorítás nyomán megnövekvő kamatterhek csak tovább lassítanák az elöregedő népesség egyre fogyatkozó vásárlási hajlandósága nyomán az évtizedek óta a pangás szélén egyensúlyozó gazdaságot.
A jegybank ezért rövid távon minden bizonnyal továbbra is a jelenlegi mínusz 0,1 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot, de a sávszélesítés már önmagában megtette hatását: megszűntek a negatív hozamok a japán kötvénypiacon is, ezzel pedig az egész világon végéhez érkezett a közgazdaságtani kuriózum.
A negatív kötvényhozamokon befektetett összeg globálisan 18,4 ezer milliárd dollárt jelentett 2020-as csúcspontján, több mint 4,5 ezer kötvény tartozott ebbe a körbe. A japán piacon ugyan még maradt pár papír nulla alatti hozammal, de ezek mind egy éven belüli lejáratúak, amelyek nem számítanak bele a kalkulációkba.
A tízéves irányadó kötvényhozam a sáv felső szélén, 0,5 százalékon áll, a két- és hároméves hozamok 0,02, illetve 0,03 százalékon, a húsz-, harminc-, és negyvenévesek pedig mind 1 százalék felett kamatoznak.
A hozamok alakulása mellett kiemelendő az is, hogy a japán jegybank minden bizonnyal továbbra is alacsony szinten tartja majd a jelenlegi ETF-vásárlásait, ami egyébként 12 éves mélypontot jelent a történetben. A 2020-as csúcson a jegybank 7,1 ezermilliárd jen értékben vásárolt alapokat, tavaly ez a szám már csupán a töredékére, 630 milliárd jenre csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.