A vártnál tovább maradhat zárva a török tőzsde az országot ért természeti katasztrófa miatt. Az ország délkeleti részét érintő földrengés áldozatainak száma a 33 ezret is meghaladta, így a tőzsdefelügyelet szerint indokolt lehet a kereskedés további felfüggesztése.
Ez is egy magyarázat, ugyanakkor a döntés hátterében inkább az állhat, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a katasztrófa sújtotta országok piacai rendszeresen beszakadnak, így a csapás következményei a tőzsdékre is kifejtik hatásukat. A török börze teljesítményét mérő Borsa Istanbul 100 Index a világ leggyengébben muzsikáló mutatója volt már a földrengés előtt is:
az azt követő két nap alatt pedig, míg nyitva tartott, további több tíz milliárd dolláros veszteséget szenvedett el.
A kereskedés halogatott lezárása miatt a török ellenzék panasszal is élt a felügyelőszervek ellen, amit a tőzsde korábbi vezetője, Hakan Attila is alátámasztott szakvéleményével: ilyen körülmények között lehetetlen az egészséges piaci környezet kialakítása.
A török piaci zárlat nem az első, amit valamilyen sokkszerű esemény kapcsán rendeltek el.
A 2001. szeptember 11-i, az Egyesült Államokat ért terrortámadás után négy napra bezárt a New York-i és a londoni tőzsde, az újranyitást követően pedig egyből 5 százalékot esett az S&P 500 kurzusa.
Az egyiptomi börze közel két hónapig tartott zárva 2011-ben, amikor a regnáló elnök, Hoszni Mubarak elleni tömegtüntetések eszkalálódtak, majd a vezető távozását is kikényszerítették. Az újranyitás után 16 százalékot zuhant a piac két nap alatt.
De a libanoni és az orosz piac számára sem ismeretlen jelenség a kereskedés felfüggesztése: az előbbit 2021-ben, egy kikötőbeli robbanás nyomán zárták be egy hétre, utóbbit 2022 elején, az Ukrajna elleni támadás után csukták be egy hónapra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.