Meglepő képet mutat március elején a BUX kosártagok értékeltsége, a piac által a legmagasabbra tartott részvények közt szinte csak kisebb és közepes kapitalizációjú vállalatok papírjai találhatók, a blue chipek jócskán lemaradtak. Ha összevetjük a kibocsátó vállalatok egy részvényre jutó aktuális saját tőke értékét (BV) az árfolyammal (P), a BUX kosártagok értékeltsége széles sávban – 0,3 és 3,1 között – mozog. A P/BV szerinti rangsorban a BUX kosárba tartozó kibocsátók közül a legtöbbre értékelt részvény jelenleg a CIG Pannóniáé, a legolcsóbb pedig messze az Opus Globalé.
Mire jó a P/BV mutató?„A P/BV mutató kiszámításához szükség van az adott vállalat részvényének piaci árára, illetve az adott vállalat egy részvényére jutó könyv szerinti értékre. Az így kapott szám megmutatja, hogy a befektetők egy részvényért mekkora összeget kapnának abban az esetben, ha értékesítésre kerülnének a vállalat eszközei” – magyarázták a Hold Alapkezelő szakértői. Gyakorlatilag ez a mutató fejezi ki, hogy milyen valós, eszközökben kifejezett fedezet van egy-egy részvény mögött; a hosszútávra tervező befektetőknek 1-es P/BV alatt forgó részvényeket érdemes vizsgálniuk. |
Több oka lehet, ha a piaci árfolyam alacsonyabb mint az egy részvényre jutó sajáttőke: ilyen az általános medvepiaci hangulat, vagy ha a befektetők negatív eseményt áraznak az adott kibocsátóval kapcsolatban. A P/BV érték fölfelé is jelentősen eltávolodhat az 1-es értéktől (elsősorban azért, mert az árfolyam a jövőbeni pénztermelő képességet fejezi ki), a BUX komponensek közül az éllovas, jelenleg 3,3-as P/BV-vel forgó CIG papírok korántsem tekinthetők túlértékeltnek. Az amerikai tőzsdén a Richter ottani sales partnereként (is) ismert AbbVie gyógyszergyártó árfolyama például a 16-szorosa a vállalat könyv szerinti értékének, de extrémebb értékeltségi mutatóval kereskednek az Apple papírokkal: a befektetők a sajáttőke 42-szeresét is megadják a részvényekért.
Itthon a 15 tagú BUX kosárból hatnak is 1-es érték alatt forognak a részvényei. A meglepetés nem igazán az arány, sokkal inkább, hogy kik vannak a vert mezőnyben.
Az OTP Bank részvényeit könyv szerinti érték alatt látni ritka dolog, jelenleg 0,9-en áll a P/BV mutató, míg Oroszország ukrajnai háborúja előtt időben ennek a duplája volt jellemző.
Amihez akár vissza is lehetne térni, tekintve, hogy csoportszinten, de az orosz és az ukrán érdekeltségektől megtisztítva kiemelten magas, 18 százalék körüli tőkemegtérüléssel (ROE) kalkulál a bank menedzsmentje, ez alapján pedig újra 1,8 körüli P/BV hányados következhetne, de ehhez még az is szükséges lenne, hogy a befektetők elvárt hozama is jelentősen csökkenjen (10 százalék környékére).
A könyv szerinti érték 60 százalékán forognak a 4iG, a Magyar Telekom és a Mol részvényei.
Mindezek láttán a Telekom részvényesei örülhetnek legkevésbé, hiszen az iparági átlag minimum a sajáttőke értékén forgó részvényárfolyamot indokolna, így a Telekom papírok tőzsdei árfolyama 650 forint körül alakulna.
A Mol papírok árazása viszont a helyén lehet, a közvetlen riválisok értékpapírjai is hasonló 0,6-os P/BV érték mellett forognak, a tengerentúli gáz- és olajipari vállalatokra inkább 1,5-2-es P/BV hányados jellemző.
A mutató hátrányának tartják a Hold Alapkezelő szakértői, hogy nem használható minden esetben a vállalatok összehasonlítására. Egyrészt azért, mert egyes országokban eltérhetnek a számviteli előírások és más összegek szerepelhetnek a főkönyvekben könyv szerinti értékként. Másrészt azért, mert a különböző a szektorokban tevékenykedő vállalatok tőkeáttétele és eszközállománya is eltérő lehet. Például a szolgáltató és az IT szektorban lévő vállalatok jellemzően kevesebb fizikai eszközzel rendelkeznek, mint egy termelő vállalat. Így az előbbiek esetén a magas, akár ötszörös, tízszeres P/BV érték is standardnak tekinthető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.