Kiheverte a bankpánikot a forint, vigyázó szemetek a lengyel bankokra vessétek
Folytatta raliját csütörtökön a forint, és gyakorlatilag teljesen visszahozta a veszteséget, amelyet az amerikai bankválság első híreit követően szenvedett el a múlt hét első napjaiban. A magyar fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben igen nagy utat járt meg a múlt hétfő óta: majdnem húsz forintot esett, a 400-as pszichológiai vonalon is túlra, majd ugyanennyit erősödött, és a csütörtöki késő kereskedésben már 383-nál is erősebb szinteken talált vevőre.
A ralit segítette a részvénypiacok megnyugvása, miután kiderült, hogy a bajba jutott amerikai bankokat kisegítik, és egyelőre nem terjed tovább a vész, és csak némi fennakadást okozott, hogy időközben a svájci Credit Suisse is slamasztikába került – de ezt a bankot is kisegítik. Időközben az amerikai S&P 500 részvényindex is visszatért a bankpánik előtti szintjére. Ehhez hozzájárult, hogy a korábban vártnál kisebb kamatemelést hajtott végre, és puskaporának fogytát jelezte szerdán a Federal Reserve.
A Fed döntése és iránymutatása egyéves csúcsra segítette a dollár ellenében az eurót – hiszen Európa Amerikához képest fáziskéséssel még mindig az inflációval küzdő kamatemelések időszakát éli –, és a dollár visszavonulása alapesetben a forintnak is támogatást szokott nyújtani.
Még nagyobb segítség, hogy a világban csillapodtak a félelmek a 2008-as bankválság megismétlődésétől, hiszen a forint múlt heti esését elsősorban az emiatt a piacokon eluralkodó kockázatkerülés okozta. Ám a kockázatok fennmaradtak a forint számára, hiszen kibukhatnak a szekrényből még csontvázak az óceán mindkét partján, és ez akár újabb piaci rázkódásokhoz is vezethet.
A kedélyekre nyugtatólag ható és a forintot védelmező tényező, hogy a bankok mindenütt általában jobb állapotban vannak, mint a pénzügyi világválság idején, ám az nem mondható, hogy a piaci értelemben veszélyeztetett feltörekvő piacokon, a környékünkön minden rendben lenne.
A bajok izzásba jöhetnek egyes intézményeknél, és léteznek kockázatszigetek, többek közt egyes nagy lengyel bankok alacsony nyereségessége és tőkéje, a török bankok nagy külső adóssága és a banki pénzáramlások magas kitettsége a folyó fizetési mérlegek deficitjének finanszírozásában
– figyelmeztettek a régió kihívásairól szóló jegyzetükben a Capital Economics közgazdászai. A régióban Csehország és Magyarország esetében kiemelték a magas fizetésimérleg-hiányokat mint rizikótényezőt: emiatt nyomást helyezhet a régiós devizákra, ha a globális hangulat megint elborul, és ebben az esetben egyelőre el lehet felejteni a jegybanki kamatcsökkentéseket, amelyeknek már-már a küszöbére értek – írták az elemzők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.