Három hónapja nem tapasztalt gyenge hetet zárhatnak a globális tőkepiacok. A vezető amerikai index – S&P 500 – értéke a hét eddigi részében 0,65 százalékkal csökkent. Ekkora mozgás egyáltalán nem kiugró heti szinten, sőt bőven belefér a napon belüli volatilitásba is, olyan szempontból viszont érdemes a figyelemre, hogy az elmúlt három hónap alatt a heti teljesítmény ennél csak jobbra sikeredett.
Az index heti mozgását bemutató ábra mindent elárul, márciusban volt egy 4 százaléknál nagyobb zakóval járó, a bankpánikról szóló hét, azóta viszont kizárólag emelkedés, némi oldalazással és egy-két minimális csökkenéssel járó héttel vegyítve. Így nem csoda, hogy március 10. óta 13,4 százalékot szedett magára az amerikai tőzsdemutató, amely a futuresek állása szerint félszázalékos mínuszban nyithat pénteken.
Pánikra persze semmi ok, bár néhány európai tőzsdén azért jóval gyengébb heti teljesítmények láthatók. A DAX pénteken 0,7 százalékot dobott le magáról, amivel a heti lejtmenete közel 3 százalékot tesz ki, de még ez sem rendkívüli, bőven belefér a múlt pénteki, az idén már sokadik rekorddöntés után.
Szinte még csoda, hogy az index pénteken nem esik nagyobb mértékben, miután a Siemens Energy részvényei több mint 30 százalékos zuhanásba fordultak, miután a társaság visszavonta az éves profitra vonatkozó előrejelzését egy spanyolországi telepükön lévő szélturbinaegységben felmerült problémák miatt.
Ezt leszámítva több német részvény érdemben korrigál a héten:
több mint 7 százalékkal csökkent a BASF-, a Merck-, valamint a Continental-papírok árfolyama, mellettük pedig belefutott egy 5–6 százalék közti mínuszba a Vonovia, a Siemens, a Mercedes Benz, illetve a Daimler Truck.
Az összeurópai részvénypiacot leképező EuroSTOXX 600 négy eső nap után pénteken tért magához, de még így is 2,5 százalékkal tartózkodik múlt heti záróértéke alatt. Japánban már vége a pénteki kereskedésnek, a Nikkei 225 index 2,7 százalékos mínuszban zárta a hetet. A hongkongi tőzsdemutatót viszont durvábban meggyötörte a hét,
a Hang Seng 5,7 százalékkal esett múlt péntektől.
A vállalati híreken túl a rossz hangulatot az infláció–monetáris politika párossal magyarázzák az elemzők. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője heti összefoglalójában pénteken kiemelte, hogy az emelkedő kamatvárakozások egyértelműen szerepet játszottak a részvénypiacok visszaesésében.
A Bank of England a várakozásokhoz képest nagyobb mértékben (50 bázisponttal) emelte meg az irányadó kamatot, az EKB pedig továbbra is rendkívül elkötelezett a monetáris szigorítás irányába, míg a Fed elnöke a héten is megerősítette, hogy további kamatemelések jöhetnek, mivel a dezinflációs folyamatok nem elég meggyőzők. Az emelkedő kamatkörnyezet pedig nem tesz jót a részvények értékeltségének – fogalmazott a bank vezető elemzője.
A CNN-nek nyilatkozó Sarah Kelly, a Logan Capital Management portfóliómenedzsere szerint viszont a részvénypiaci befektetők optimisták, nem vélnek felfedezni túl nagy különbséget egy vagy két kamatemelés között, ráadásul az amerikai makrogazdaság felől érkező adatok (négy százalékra csökkenő éves infláció, feszes munkaerőpiac) kellően stabilak ahhoz, hogy komolyan lehessen hinni abban,
hogy ha lesz is az idén recesszió Amerikában, az enyhe és rövid lefolyású lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.