Kiugró népszerűségnek örvendenek a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) a befektetők körében, amit az is jelez, hogy míg a legtöbb tőzsdei mutató még jóval a mindenkori csúcsa alatt jár, addig a globális tőzsdén kereskedett alapokba fektetett eszközök értéke június derekára új rekordot döntött.
A tőzsdén kereskedett alapok olyan befektetési termékek, amelyek jellemzően egy részvényindex (S&P500, Dow Jones, DAX, stb.)-kötvények vagy más eszköz árfolyamát követik. Egy részvény-ETF például a benchmarkként szolgáló részvénykosárban szereplő papírokat vásárolja meg – potenciálisan több száz részvényt –, pontosan vagy közelítőleg olyan az arányban, amilyen súllyal az indexben szerepelnek. Lényegében mindenre van már specializált termék az ETF-ipar felfutásának köszönhetően, akár bitcoin ETF-en keresztül is kriptopiaci kitettséget szerezhetünk, de aki maradna a hazai tőzsdénél, az OTP, a Mol és a Richter hármasával fémjelzett BUX ETF-et is választhatja.
A hagyományos befektetési alapokkal eltérően ezeket – mint arra nevük is utal – a részvényekhez vagy árupiaci termékekhez hasonlóan a tőzsdén lehet megvásárolni, árfolyamuk így a mögöttes eszköz árfolyamával párhuzamosan, folyamatosan mozog a tőzsdei kereskedési idő során.
A terméktípus népszerűségét mutatja, hogy a globális tőzsdei ralinak és a kitartóan magas pénzbeáramlásnak köszönhetően június közepén átlépte a 10,32 ezer milliárd dollárt a globális ETF-befektetések összértéke az ETF-ekre szakosodott ETFGI kutató- és tanácsadó vállalat elemzése szerint.
Ezzel másfél év után született új csúcs a szektorban, 2021 végén, közvetlenül az orosz–ukrán háború kirobbanása és az azt követő inflációs hullám előtt előtt 10,26 ezer milliárd dolláron tetőzött a globális ETF-vagyon.
Az ETF-ek elfogadottsága és népszerűsége folyamatosan erősödik a befektetők körében, a piaci mozgások pedig rekordmagasságba repítették az ETF-ipart
– mondta a Financial Timesnak Deborah Fuhr, az ETFGI ügyvezető partnere.
Az Egyesült Államokban az ETF-vagyon elérte a 7,27 ezer milliárd dollárt, hatvan milliárddal felülmúlva a korábbi csúcsot. Európában 1,62 ezer milliárd dollárnyi ETF-befektetést tartanak nyilván, ami 20 milliárdos bővülés 2021 végéhez képest. 277 milliárd dollárral új rekordot jegyezhettek fel Kanadában is, néhány országban, például Japánban azonban egyelőre várat magára a csúcsdöntés.
Bár a vagyonbővülést az idei piaci fellendülés is segítette, Fuhr szerint az újabb mérföldkő egyértelműen ETF-termékek sikerének bizonyítéka.
A globális tőzsdén kereskedett alapok vagyona ugyanis úgy jutott minden eddiginél magasabbra, hogy közben az amerikai S&P 500 index és a globális részvénypiacot reprezentáló MSCI All World Index értéke egyaránt mintegy 10 százalékkal marad el a korábban beállított csúcstól.
Az ETF-ek más eszközökkel összevetve is jobb teljesítményt nyújtanak az idén. Az amerikai befektetési alapok összvagyona például 23,8 ezer milliárd dollárra rúgott április végén, és 12,8 százalékkal maradt el a 2021-es rekordszinttől.
Az ETFGI adatai szerint a globális ETF-ek 48 egymást követő hónapban könyvelhettek el nettó tőkebeáramlást. „Nincs más termék, amely ezt elmondhatja magáról” – hangsúlyozta Fuhr.
Todd Rosenbluth, a VettaFi kutatási vezetője szerint az immár négy éve töretlen vásárlási láz az eszközosztály ellenálló képességéről tanúskodik, egyúttal azt is jelzi, hogy az ETF-ek sok befektető portfóliójának alapvető részévé váltak.
2022-ben, amikor a legtöbb ETF értéke visszaesett, erőteljes beáramlást figyelhettünk meg, és mivel a befektetők 2023-ban erősebb hozamokat láttak, a meglévő pozíciókat kiegészítették, vagy újakat vettek fel
– nyilatkozta a lapnak a szakértő.
A szorgalmas pozícióépítés ellenére az idei első öt hónapban 273 milliárd dollárt szívtak fel az ETF-ek, tavaly ugyanekkor már 418 milliárdos pénzbeáramlást regisztrált az ETFGI. A 2021-es, 572 milliárdos értékesítési csúcs így még meglehetősen távolinak tűnik, Rosenbluth szerint ugyanakkor borítékolható, hogy a következő években újabb mérföldköveket hagy maga mögött a szektor.
A tőzsdén kereskedett alapok legnagyobb előnye a költséghatékonyság és a rugalmasság. Akár egy kisebb összeggel is jól diverzifikált portfóliót lehet kialakítani velük, amelyen keresztül akár egy teljes piacon, szegmensben vagy szektorban kitettséget szerezhetünk. Például ha valaki a zászlóshajónak számító amerikai S&P500 index – historikusan átlagosan évi 7 százalékos – hozamából szeretne részesülni, ehhez meg kellene vennie az indexben szereplő félezer részvényt a megfelelő súlyozással, ami önmagában is jelentős összeget igényelne, nem mellesleg rengeteg kereskedési költséggel és idővel jár, nem beszélve a negyedéves átsúlyozással járó kiigazításokról.
Az ETF-szolgáltatók nagyban ugyanezt teszik, megspórolva mindezt a kisbefektetőknek, akik az ETF-ből egy parányi szeletet – mint egy vállalati részvényt – vásárolva élvezhetik annak előnyeit. Mellettük szól a rugalmasság is, mivel ezeket a termékeket a befektetési jegyekkel szemben a tőzsdére is bevezetik, így lényegében bármikor egyszerűen megvásárolható vagy eladható az ETF-pozíció.
Mivel a legtöbb ETF passzívan követi a benchmarkként szolgáló indexek, eszközök árfolyamát, így az ETF portfóliókezelőinek sincs túl sok dolguk, mindössze az időszakos átsúlyozásokat kell lekövetniük. Előbbiek kezelési költsége így jellemzően csupán töredéke a klasszikus, aktívan kezelt befektetési alapokénak, ahol a portfóliómenedzserek a nagyobb hozamok reményében gyakran változtatnak a portfólió összetételén. Míg utóbbiaknál a 2-3 százalékos kezelési díjak sem ritkák, addig egy indexkövető ETF-ek költségmutatója gyakran nem több 0,2-0,5 százaléknál, de például a legnagyobb S&P 500 ETF-ek ennél is alacsonyabb, 0,07 százalékos költségrátával vásárolhatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.