Kína szigorúan ellenőrzi a mesterséges intelligenciát, az Egyesült Államokban inkább az önszabályozásban hisznek
A mesterséges intelligencia (MI) körüli felhajtás a veszélyek tudatosításához is vezetett az elmúlt hónapokban: a technológia segítségével generált hamis videók, képek az álhírek terjedéséhez vezethetnek, számtalan munkahely szűnhet meg, főleg a kreatív iparágakban. De az is felmerült, hogy az MI okosabbá válik az embernél, és egyszerűen felváltja, fellázad az emberiség ellen.
Májusban több száz tudós és vezérigazgató írta alá azt közös nyilatkozatot, amely szerint az általuk létrehozott technológia egzisztenciális veszélyt jelent az emberiségre, ezért szabályozni kell a területet. Olyan személyek álltak be a kezdeményezés mögé, mint a ChatGPT-t készítő OpenAI vezetője, Sam Altman és a Google DeepMind vezérigazgatója, Demis Hassabisa. Egyebek között sürgették a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez hasonlóan egy egy nemzetközi MI-biztonsági szervezet létrehozását – írja a Financial Times.
A területen működő cégek közötti együttműködést is szorgalmazták. A szabályozók és a technológiai vállalatok hangoztatják, hogy ellenőrizni kell a mesterséges intelligenciát, de az elképzelések régiónként nagyon eltérők. Az uniós szabályozás értelmében tilos lenne az emberek biztonságát veszélyeztető, például a tudatalattit befolyásoló vagy szándékosan manipulatív technikákat alkalmazó rendszerek alkalmazása, vagy olyanoké, amelyek
társadalmi, viselkedési, gazdasági helyzet és személyes jellemzők alapján osztályoznak.
Az EU betiltaná a biometrikus megfigyelést és az érzelmek felismerését alkalmazó rendszereket is. A generatív alapmodelleknek, az úgynevezett GPT-knek további átláthatósági követelményeknek kellene megfelelniük, például közzé kellene tenniük, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre. Bár az Európai Parlament elfogadta a tervezetet, életbe lépése még évekbe telik, és még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.
A szigorúbb uniós fellépéssel szemben az Egyesült Államokban inkább az önszabályozásban hisznek. A Microsoft, az OpenAI, a Google, az Amazon és a Meta júliusban önkéntes kötelezettségvállalásokat írt alá a Fehér Házban. Ebben szerepel az MI-rendszerek belső és külső tesztelése a nyilvánosságra hozatal előtt, az emberek segítése az MI által generált tartalmak azonosításában.
Joe Biden bejelentette, hogy dolgoznak egy átfogóbb törvényen, de erről részleteket nem ismertetett. A mesterséges intelligencia alkotóira vonatkozó legszigorúbb korlátozásokat eddig Kína vezette be.
A vállalatoknak például egyértelműen fel kell tüntetniük egy videóról, képről vagy cikkről, hogy azokat a mesterséges intelligenciával generálták.
A szolgáltatóknak az MI alkalmazásakor is garantálniuk kell a szellemi tulajdonjogok védelmét, valamint a kiberbiztonsági és adatvédelmi jogszabályok betartását.
A kínai cégeknek mechanizmusokat kell létrehozniuk a nyilvánosságnak a platformokkal kapcsolatos problémák bejelentésére. A távol-keleti országban egyetlen vállalat sem vezethet be MI-szolgáltatást megfelelő engedélyek nélkül, ez egyébként a külföldi cégekre is vonatkozik, amivel Peking alaposan feladja a leckét.
Megnyugodhatunk: vannak munkák, amelyeket nem vehet el a mesterséges intelligencia, legalábbis egyelőreA mesterséges intelligencia jelenleg az emberek által elvégezhető munkák negyedét lenne képes ellátni – írta meg a Goldman Sachs a 2023. márciusi jelentésében. A szakértők szerint az automatizálás hatására az Európai Unióban és az Egyesült Államokban 300 millió munkahely szűnhet meg. Vannak azonban olyan állások, amelyeket a tartalomgyártásra képes MI sem tud elvégezni, legalábbis egyelőre. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.