Németország – a szárnyaszegett madár

A kelet-közép-európai országoknak szükségük volt a humán és pénzügyi tőkére, az újonnan egyesült Németországnak pedig az új piacokra és az olcsó munkaerőre. Az exportorientált német gazdaság stabil partnerekre talált dél-Európa és a Távol-Kelet (köztük Kína) piacaiban. A 2008-as válság következtében azonban jelentősen mérséklődött a dél-európai országok vásárlóereje, jelenleg pedig a kínai fogyasztás megcsappanása (különösen a gépjárművek terén) és a belföldi autóipar megerősödése egy további negatívum az exportorientált Német gazdaság számára. 2022-ben Németország külkereskedelmi mérlege évtizedek óta először negatív lett (mínusz egymilliárd euró), ami ugyan idénre már visszafordult, ám 2023-ban a technikai recessziót nem tudták elkerülni.

Németország GDP-je 0,3 százalékkal esett vissza 2023 első negyedévében, a 2022. negyedik negyedév végén tapasztalt 0,5 százalékos visszaesést követően. Korábban – a GDP-arányos államadósságot csökkentendő – a kiadásokat korlátozó német gazdaságpolitika  kulcsfontosságú infrastrukturális fejlesztéseket sem hajtott végre (fontosabb vasút- és úthálózatok felújítása). Egy friss adat szerint pedig az ipari termelés esik vissza drasztikusan, a gyári megrendelések 11,7 százalékot csökkentek havi szinten júniusban, jócskán alulmúlva a szakértők átlagosan 4,3 százalékos várakozását.

A visszaeső globális kereslet és a deglobalizáció megingatta a német gazdaság versenyképességét. 2022-ben Németország volt 16 uniós tagállam legnagyobb exportpartnere. Európa legnagyobb gazdaságának megingása magával tudná rántani az egész kontinenst. Mindazonáltal még nem könyvelhető el egy Japánéhoz hasonló, hosszú távú stagnálás, és a GDP-arányos államadósság is relatíve alacsony a többi fejlett gazdasághoz képest (2022-ben 66,3 százalék). Németországban gazdasági átalakulások várhatók véleményem szerint, amit az egész régióban megérezhetünk.