Idén sem unatkozhatnak a befektetők, a piacok mozgását a megugró infláció, a gazdasági lassulás és a kettő között navigáló jegybankok lépései, a magas kamatkörnyezet és a szaporodó geopolitikai konfliktusok, az orosz–ukrán mellett az izraeli–palesztin háború is alapjaiban határozta meg az elmúlt tíz hónap során.
A részvénypiaci versenyben a fejlődő piacok tőzsdéi törtek idén az élre, a tíz legjobban teljesítő index között csupán a technológiai óriáscégekkel teletűzdelt Nasdaq képviseli a fejlett gazdaságokat.
A hazai börzén befektetők is büszkék lehetnek, az OTP–Mol–Richter-trióval fémjelzett, október végéig 30 százalékot ralizó BUX is tagja a legszűkebb élmezőnynek. Mi több, a világon jelenleg csupán hét blue chip index teljesít jobban a pesti tőzsde fő mutatójánál.
Nagyot menetel idén az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország fő tőzsdeindexe, a MOEX, amely a konfliktussal és a nyugati szankciókkal dacolva már közel 50 százalékot szedett magára a tavalyi év vége óta, ami a dobogó harmadik fokára repítette a tavaly még bő 40 százalékot zuhanó részvénykosarat.
A NATO egyik fő erejét adó, így geopolitikailag a másik oldalt képviselő Törökország börzéjének vezető indexe, a Borsa Istanbul 100 index is jó évet fut 39 százalékos emelkedéssel, az Európai Uniót pedig a pesti mellett az görög tőzsde képviseli a legjobbak között.
A fentiek mellett akad szép számmal még magyar szemmel is egzotikusnak számító részvénypiac a felülteljesítők élbolyában. A világot 2023-ban maga mögé utasító üzbég tőzsde például 80 százalékot ralizott már idén, visszaigazolva a helyi gazdaságban rejlő lehetőségeket felismerő OTP döntését is, hogy az Ipoteka Bank felvásárlásával beszálljon a közép-ázsiai ország hitelezési piacára.
Az izraeli–palesztin háború miatt „tűzközelben” lévő Egyiptom tőzsdéje egyelőre mintha fittyet hányna a geopolitikai kockázatokra. Olyannyira, hogy a helyi nagypapírokat tartalmazó EGX30 az október elején kiéleződött közel-keleti konfliktus óta valósággal szárnyal: az utóbbi szűk egy hónapban 16 százalékot szedett magára, így már 55 százalékos idei ralit tudhat maga mögött. A ralit az egyiptomi font vesszőfutása is hajtja, a helyiek a tőzsdén keresnek értékálló menedéket az egyre kevesebb dollárt érő pénzüknek.
Ázsiában a másfélszeresére hízó laoszi börze, az afrikai piacok közül pedig a ghánai viszi a prímet, 27 százalékkal felívelő hozammal, amit még a legtöbb nyugat-európai tőzsde is megirigyelhetne idén.
A magyar befektetők néhány hazai befektetési alapon keresztül is bevásárolhatnak az egzotikusabb befektetésekből, igaz, a befektetési szolgáltatók kínálatában nem túl sok ilyen eszköz szerepel, és ezek nem is igazán teljesítenek jól idén.
Afrikai részvénykitettséget három OTP-alap kínál csupán a Bamosz adatai szerint: az A, B és C sorozat egyaránt Dél-Afrika, Nigéria, Kenya és Egyiptom tőzsdéin kereskedett nagyvállalatok részvényeiből állítja össze portfólióját. A három alapban október végén 3,56 milliárd forintnyi befektetés fialt, 2023-ban azonban eddig kifejezetten gyengén teljesítenek.
A forintban jegyzett A és B sorozat tíz hónap alatt 11,4, illetve 10,9 százalékos mínuszt hozott össze, az euróban jegyzett C sorozat pedig valamivel kisebb, 7,3 százalékos hozamesést tud felmutatni.
Bár a török tőzsde 39 százalékos ralival a legjobban teljesítők között szerepel idén, a hazai kínálatban levő maréknyi török befektetési alap ebből nem sokat profitált. Az ugyancsak az OTP által kezelt két forintos részvényalap árfolyama egyaránt mintegy négy és fél százalékkal bukott alá az év eleje óta, az eurós változat pedig nullaszázalékos hozammal „kecsegtet” két hónappal az évzárás előtt.
Az itthon is elérhető, egzotikusabb befektetési alapok közül a Generali Amazonas latin-amerikai részvényalapja mutat relatíve jó teljesítményt, az elsődlegesen Brazília, Mexikó, Argentína, Chile tőzsdéjére bevezetett részvényekből összeállított eszközportfólió 5,9 százalékos hozamot biztosított a befektetőknek.
Az idei teljesítmény ismertetésénél érdemes megemlíteni, hogy a befektetési alapokat hosszabb távra, legalább ötéves időtartamra ajánlják tartani a szakemberek. Az OTP forintos afrikai részvényalapja az indulás óta 0,9 százalékos évesített hozamot szállított, 37 bázisponttal alulteljesítve a benchmarkként követett indexeket. Az eurós változat ennél is gyengébb, mínusz 1,82 százalékos évesített teljesítményt tud felmutatni.
A török eszközök ennél jobban teljesítettek hosszabb távon, a forintos sorozatú török alap a referenciaindexet felülmúló, 1,75 százalékos évesített hozamot ért el az indulása óta, az eurós C sorozat viszont éves szinten 0,83 százalékos mínuszt termelt. A Generali latin-amerikai termékének is sikerült eddig konzisztensen megverne a benchmarkot, éves átlagban 0,84 százalékos hozamot elérve az indulás óta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.