Erős forintra számít jövőre az Amundi Alapkezelő, az ázsiai piacok lehetnek 2024 legnagyobb nyertesei

Jövőre lassuló világgazdasági növekedéssel, azon belül is lemaradó fejlett piacokkal érdemes számolni – fejtették ki az Amundi Asset Management elemzői. Annalisa Usardi, az Amundi Investment Institute szenior közgazdásza és Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési vezetője úgy véli, 2024-ben Ázsia lehet a világgazdaság motorja, de a növekedés a feltörekvő régiókban is csak 3,6 százalék lehet. Magyarországgal kapcsolatban sok kockázatot látnak a befektetők, de ha jó hírek érkeznek, akkor ezek kiárazódhatnak, ami növelheti a magyar államkötvények és a forint árfolyamát is.

A fejlett piacoknak nehéz évük lesz, a fejlődő gazdaságok viszont berobbanhatnak

Az Amerikai Egyesült Államok és az EU kilátásait ismertetve Annalisa Usardi, a társaság szenior közgazdásza kiemelte: az idei 2,4 százalékos növekedés után, 2024 első felében enyhe recesszió is elképzelhető lehet a tengerentúlon, az év egészében pedig 0,6 százalékkal nőhet a GDP, míg Európában az idei 0,6 százalékos növekedés jövő év végére 0,5 százalékra lassulhat.

A szakértők kiemelték: a fejlett országok problémáját az okozza, hogy az infláció, bár mérséklődik, ám még mindig meghaladja a jegybanki célokat, ezért a központi bankok csak óvatosan csökkenthetik a kamatokat. 

„Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban az idei 4,2 százalékos infláció jövőre 2,6 százalékra csökkenhet, Európában pedig 5,7 százalékról 2,6 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árindex, de mindkét mutatóra kedvezőtlen hatást gyakorolhat az energiaárak nem várt mértékű növekedése” – emelte ki Usardi.

A kormányok eközben kifejezetten nehéz helyzetben vannak a magas adósságráta miatt, ezért fiskális eszközökkel is csak korlátozottan tudják ösztönözni a gazdaságot. A monetáris és fiskális politika kombinációja fékezi a jövő évi gazdasági kilátásokat Amerikában és Európában is, a növekedésnek pedig felső korlátot szab a lakossági megtakarítások csökkenése és ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás visszaesése, különösen a tengerentúlon – jelezte Annalisa Usardi.

Jó hír, hogy a 2025-ös kilátások a jövő évi jóslatoknál jóval optimistábbak: az Amundi elemzői 2025-re az Egyesült Államokban 1,6, Európában pedig 1,2 százalék körüli növekedésre számítanak.

– fejtette ki az Amundi Investment Institute szakértője. A feltörekvő országok növekedési potenciálját javítja, hogy a nemzetközi működőtőke-befektetések immár 75 százaléka ezekbe az országokba irányul, így a fejlett és feltörekvő országok közötti növekedési olló 2024-ben tovább nyílhat.

Ebben a viharos gazdasági környezetben Usardi szerint egyelőre még nem érdemes nyitni a tőzsdék felé, véleménye szerint a részvények majd csak a jövő év második felében számíthatnak igazán dinamikus fellendülésre. A recsegő német gazdaság helyzetéről kiemelte: a németeknek minden bizonnyal nehéz lesz a következő időszak, de elhúzódó recesszióval vagy hosszan tartó gazdasági mélyrepüléssel nem érdemes számolni.

A kötvénypiacok azonban egyre vonzóbbak lesznek, az amerikai és az európai állami adósságok pedig lassan már közel olyan jó vételt kínálnak majd, mint a magyar piac.

A régiónkban sem lesz kolbászból a kerítés, de a forint örülhet

Kelet-Közép-Európa is az általános európai problémákkal szembesül majd 2024-ben – emelte ki Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A növekedés beindul ugyan, de plafont szabhat neki az európai kereslet visszaesése, a jegybankokat pedig óvatosságra kényszeríti, hogy az infláció még mindig magas. 

Kamatvágásra az MNB-nek lesz a legnagyobb tere, de még így is nálunk maradhat a legmagasabb, 6 százalékos az alapkamat az év végére, ennek nyomán a kötvényhozamok jellemzően tovább csökkenhetnek, különösen a rövid oldalon, de ennek mértéke nem lesz olyan nagy, mint amit 2023-ban láttunk. 

– fejtette ki Kiss Péter.

A potenciális jó hírek közé tartozna egy sikeres költségvetési kiigazítás, az infláció mostani várakozásoknál gyorsabb csökkenése, az EU-s források lehívhatóvá válása vagy az államadósság csökkenése. A kockázatokat azonban már ezek meghiúsulása is növelné, ugyanakkor borúsabbá tenné a kilátásokat az energiaárak nem várt növekedése, a vártnál nagyobb amerikai recesszió, vagy a prognosztizáltnál gyengébb európai növekedés is.

A profitlehetőségeket az infláció által lehetővé tett áremelésekkel már 2023-ban kiaknázták a vállalatok, ennél jobb eredményekre 2024-ben aligha lehet számítani. Azonban ez már beépülhetett az árakba, így a jelenlegi elemzői konszenzus túlzottan pesszimistának tűnik. A régiós piacokon a részvények értékeltsége historikus mélységekben van, amin az infláció jövő évben várt további mérséklődése érdemben javíthat.

Ami az országspecifikus tényezőket illeti, Lengyelországban nagy kérdés lesz az új kormány ténykedése, mert az EU-s pénzcsapok megnyílása mellett a választási ígéretek megvalósításának költségvetésre gyakorolt hatása is a középpontba került. Csehországban a jegybank hagyományosan konzervatív gondolkodása lassíthatja a növekedést, Magyarországon pedig a vállalati osztalékok mértéke okozhat majd izgalmakat, míg az extraprofitadók tényleges kivezetése növelheti a befektetői bizalmat.

Kiss Péter ugyanis kifejtette: a hazai deviza még mindig közel áll a carry traderek szívéhez, így a kereslet viszonylag stabilnak tekinthető, emellett a deviza a monetáris oldalról is támaszra találhat, mivel a jegybanki politika az eddigi tapasztalatok, illetve várakozások szerint továbbra is támogatóan lép majd fel a forint számára.