A legfontosabb menedékeszköz volt, de ma már messziről kerülik a befektetők

Féléves mélypontot ütött a norvég korona az elmúlt napokban a vezető devizákkal szemben. A trend ráadásul várhatóan folytatódik, nem jó az együttállás, túl jól teljesít a részvénypiac (amely nem kedvez a menedékeszköznek is tartott koronának), valamint az olajárak is lefele tartanak az elmúlt hetekben.

E két tényező együtt már soknak számít, főleg annak ismeretében, hogy a korona kamata sokáig nem volt igazán versenyképes: most ugyan már 4,25 százalék az alapkamat, de a központi bank sokáig lemaradásban volt a monetáris szigorítást illetően, az irányadó ráta például nyár közepéig is csak 3,25 százalék volt. 

A korona különben azon devizák közé tartozik, amelynek árfolyamát szezonális hatások is képesek mozgatni – általában az év utolsó hónapjában gyengébb az északi fizetőeszköz, az intézményi befektetők az év ezen időszakában nem szívesen vesznek fel korona-kockázatot, mert drágának számít a pozíció finanszírozása.

A norvég gazdaság erősen kitett az olajárak ingadozásának – a nyersolaj értékesítésből származó bevétel önmagában a GDP 4,3 százalékát teszi ki – ezáltal duplán nyomás alá került a korona ősszel: az október elején még hordónként 95 dolláron kereskedett Brent kőolajtípus jegyzésára a múlt héten 80 dollár alatt is megfordult. 

A korona vesszőfutása nem csupán az elemzőket és a befektetőket foglalkoztatja, lecsapódik egyebek mellett a helyi munkaerőpiacra. Egyértelműen a devizahatásokkal magyarázzák a szakértők, hogy a korábban nagy számban érkező lengyelek már alig-alig akarnak Norvégiában dolgozni: az ott kapott fizetésért egy évtizeddel ezelőtt 50 százalékkal többet kaptak, ha átváltották złotyra – számolt be erről a közszolgálati televízió, az Adecco munkaerő-közvetítőre hivatkozva, akik szerint harmadára csökkent a lengyelországi munkavállalók száma a csúcshoz képest. 

Tíz éve egy 600 ezer koronás bruttó éves (norvégiai) fizetés 75 ezer eurót ért, 8 koronás euró és 1,8 koronás złoty mellett. Azóta nagyot fordult a világ, ugyanaz a 600 ezer korona csupán 50 ezer eurót ér, mivel az euró árfolyama a 12 koronát közelíti, egy złoty pedig 2,70 koronát ér. 

Dane Cekova, a Nordea Bank elemzője szerint most az energiaárak csökkenése és a világgazdaságban tapasztalható bizonytalanság még hetekig nyomás alatt tartja a helyi fizetőeszközt; ráadásul a központi bank szinten tartotta a kamatokat a legutóbbi ülésén, elbizonytalanítva a piacokat a decemberi szigorítás szükségességéről. 

A kamatemelés kérdése azért lehet szükséges, mert októberben 4 százalékra ugrott az éves infláció a 20-havi minimumot jelentő, 3,6 százalékos szeptemberi adat után.