BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem tülekednek a befektetők az amerikai állampapírokért

A külföldi bankok és befektetők egyre kevesebbet kérnek az amerikai államkötvényekből, a központi bankok beálltak az eladói oldalra, s a befolyó dollárt a saját valutájuk vásárlására használják, hogy támasszák annak árfolyamát. Kérdés, hogy ki veszi meg az egyre dagadó amerikai államadósságot.

Valamikor biztos menedéknek számítottak a tripla A besorolású amerikai államkötvények, de ma már korántsem olyan vonzók a külföldi befektetők körében. Ami aligha magyarázható a Fitch augusztusi leminősítésével vagy azzal, hogy egy hete 

negatívra rontotta az eddigi stabilról az Egyesült Államok lehetséges legjobb, „Aaa” szintű, világszerte mértékadóként nyilvántartott államadós-besorolásának kilátását a Moody’s.

Mert évtizedes trendről van szó: ennyi idő alatt apadt a jegybankok és a külföldi befektetők kötvényállománya 43 százalékról 30 százalékra.  

Fotó: Shutterstock

Megbillent a kínálat és a kereslet egyensúlya. A Federal Reserve havonta 60 milliárd dollárral építi le a korábbi válságkezelések nyomán hegyekbe hordott kötvényportfólióját. Emellett az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma idén rekordösszegben, nettó 2 ezermilliárd dollár értékben bocsát ki kötvényeket, hogy az államadósságot finanszírozza.  

Az amerikai kibocsátás jelentősen megnövekedett, ám ezt nem követte a külföldiek kereslete

– mondta Brad Setser, a Külkapcsolatok Tanácsának vezető munkatársa, hozzátéve: nem valószínű, hogy a jövőben nettó vásárlók legyenek olyan korábbi kulcsszereplők, mint Japán vagy Kína. 

November elején a 30 éves kincstárjegyek iránti lanyha kereslet megijesztette a piacot, de a Wall Streeten sem tudtak mást mondani, hogy középtávon nem is várható élénkebb érdeklődés a külföldi bankok és befektetők részéről. A pénzügyi tárca reagált a piaci jelzésre, s áttért a rövid lejáratok kibocsátására, mert azok iránt nagyobb kereslet mutatkozik. Ez a momentum jelentős fordulatot hozott, a pozitív hatások megalapozták a novemberi részvénypiaci ralit is. 

 

A központi bankok a 2000-es években és a 2010-es évek elején még falták az amerikai kincstárjegyeket, de mostanában visszatartja őket az erős dollár. A jegybankok beálltak az eladói oldalra, s a befolyó dollárt a saját valutájuk vásárlására használják, hogy támasszák annak árfolyamát. 

Kína diverzifikálta az amerikai tartalékait, s az államkincstár papírjai helyett olyan amerikai kormányzati ügynökségek által támogatott kötvényekbe fektet, mint például a Freddie Mac, amely hasonlóan biztonságos, de magasabb hozamot kínál. Ezekből Kína nettó 32 milliárd dollárt vásárolt egy év alatt.  

A japán magánbefektetők pedig – köztük a bankok, a nyugdíjpénztárak és a biztosítók – a hazai megtakarítások felé fordultak, miután a jegybank megengedte az államkötvény-hozamok emelkedését, s úgy tűnik, hogy az ország végre kiszabadul a deflációs spirálból. Ezért ösztönzik a befektetéseket a hazai államkötvénypiacon.

Az európai befektetők érdeklődése erős, egy év alatt több mint 200 milliárd dollárért vásároltak amerikai államkötvényeket, emellett a latin-amerikai és közel-keleti részesedés is emelkedett. Ami rövid távon ellensúlyozta a japán és kínai részesedés 180 milliárd dolláros leolvadását. De elemzők már figyelmeztetnek, hogy az erős európai kereslet sem oldja meg az amerikai állampapírpiac hosszú távú strukturális problémáit. 

Továbbra is nyitott a kérdés, hogy ki veszi meg az évről évre dagadó amerikai államadósságot.

  

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.